Hazánkban 2004-ben az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, ez 2023-ra 208 ezer forintra nőtt. A növekedés nagynak tűnhet, de euróba átszámítva a magyar nyugdíjasok a legszegényebbek között vannak – írja a Telex.hu.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az infláció erősen megcsorbította a nyugdíjakat, a 241 százalékos nominális növekedés nagy része elúszott, de ez így is 43 százalékos emelkedésnek számított a nyugdíjak reálértékében.
A nyugdíjak meglepően nagy emelkedésének fő oka a nyugdíjasok cserélődése volt: míg a frissen a rendszerbe belépők már magasabb nyugdíjakat hoztak magukkal, az évek során sokan elhaláloztak azok közül, akik még a korábbi, alacsonyabb nyugdíjakban részesedtek. Emellett új formák is megjelentek a rendszerben: a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíjak ki- és bevezetése.
Az elmúlt húsz évben csökkent a nyugdíjasok száma is:
- Míg 2004-ben 3,1 millió nyugdíjas volt, 2023-ban már csak 2,4 millió.
- Míg 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-ben már csak 8 százalékot.
- Az öregségi nyugdíjasok száma 21,5 százalékkal nőtt az évek során, a rokkantsági, özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők száma bezuhant. Ennek egyik oka a 65 évre emelt nyugdíjkorhatár és a Nők 40 korkedvezmény bevezetése volt.
Ha csak a számokat nézzük, euróba átváltva megkapjuk, hogy 39 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak az évek során, ami nagyjából lefedi az eurózóna inflációját. Ha viszont az uniós átlagot nézzük, akkor 2004 óta a 19. helyről csúsztunk le a 24. helyre az évek alatt.
Ha a kelet-európai országokhoz viszonyítunk akkor sem lesz jobb a helyzet:
A csehek már rég elhagytak minket, de már a szlovákok és a lengyelek is megelőztek, így már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
Ha a vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk a magyar nyugdíjakat, vagyis megnézzük, valójában mennyi terméket és szolgáltatást lehetett venni az átlagnyugdíjból az adott évben, akkor az elmúlt két évtizedben 76 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak Magyarországon.
A növekedés elsősorban 2004 és 2013 között történt, majd csökkenni kezdett az érték egészen 2019-ig. 2020 és 2021 között ismét egy enyhe javulás volt megfigyelhető.
Európában viszont még ennél is nagyobb volt a vásárlóerő-paritáson mért növekedés: 2004-ben az EU-s nyugdíjátlag 52 százalékáról 2021-re 45 százalékra csúsztak vissza, így a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben. Míg a román nyugdíjak vásárlóerő-paritáson 2004-ben a magyar számok felét sem érték el, 2023-ban már 37 százalékkal lehagyták azokat.
További friss hírekért iratkozzon fel a hírlevelünkre!