Beszámoltunk Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének a vasárnap esti Bayer Show-ban tett kijelentéséről – a hazaárulózásról -, ami nagy vihart kavart. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy ellenzéki képviselők brüsszeli tevékenységével kapcsolatban – például, hogy ne kapjuk meg az uniós pénzeket – lehet-e olyan jogszabályi környezetet teremteni, hogy ez ellen fel lehessen lépni – jelentette ki azt a Bayer show-ban: “teremteni bármit lehet”. A hazaárulás tényállás megvan a magyar jogrendben, de ezt nem használták, mert volt egy félelem, hogy visszamennénk az 1989 előtti időkbe, ezt pedig nem akarjuk. “Ez egy jogászi munka, ezt a tényállást érdemes lenne kidolgozni, átgondolni és beszélni a magyar bíróságokkal is, hogy ők hogyan értelmezik ezeket a passzusokat” -mondta, példaként hozva: “ha valaki azon dolgozik, hogy Magyarországot megfossza a neki jogosan járó támogatásoktól, és erre büszke, a saját hatáskörét, befolyását erre használja, arról “mi nagyjából ugyanezt gondoljuk”.
A probléma az, hogy ha a magyar bíróságoknak erről más a jogfelfogása, a véleménye, akkor hiába jelenti fel az adott ellenzéki politikust valaki, valószínűleg egy papírt fog csak szerezni arról, hogy bűncselekményt nem követett el” – mondta vasárnap este Lánczi Tamás. Itt a jogászoknak, a jogalkotóknak, a jogalkalmazóknak van egy feladata, hogy ezt a kérdést rendbe tegyék, tisztázzák, mit tekintenek hazaárulásnak – tette hozzá.
Az ATV Egyenes beszédben Bárándy Péter volt igazságügyminiszter fejtette ki a véleményét Lánczi Tamás elképzelésről.
A civil világról
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke vasárnap a műsorban a magyar közélet “lágy altestének“ nevezte a civil világot, azokat – hangsúlyozottan nem a bélyeggyűjtőket, vagy a néptáncegyütteseket – akik “magukat civilnek feltüntetve” külföldi pénzeket fogadnak el. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogyan lehetne “fehéríteni” a civil pénzeket.
Szigorítani kell az adománygyűjtésen
A kérdés és a 2021-22-es “guruló dollárok”, mikroadományok kapcsán Lánczi a Bayer show-ban kijelentette:
az adománygyűjtés szabályai “nagyon lazák”, ezen szigorítani kell, a civil szervezetnél be kell vezetni egy értékhatárt a készpénzes adományoknál. Az egyházakra ez nem vonatkozva. Az értékhatár fölött pedig meg kell tiltani a készpénzes adománygyűjtést.
De mint mondta: aki adományt akar, az digitálisan kezelje ezt, hogy transzparens legyen. A “keresztfinanszírozást is meg kell tiltani – jelentette ki.
Aki külföldről kap pénzeket, azt elkülönítve kell kezelni szerinte, világossá kell tenni, mire használták, “nem lehet, hogy ezzel trükközzenek”
– mondta Lánczi Tamás.
Azt a példát hozta fel, hogy civilszervezetek a külföldi adományt működési költségre tüntetik fel, míg magyar forrásból kampányolnak – viszont a szavaiból az derült ki, hogy ez kétségbe vonható.
Kérdés, hogy milyen új “civiltörvényre“ gondol Lánczi Tamás.
A decemberben megszavazott szuverenitásvédelmi törvény kimondja: “a választói akarat tiltott befolyásolásának számít és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a jelölőszervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel”. És ez a passzus nemcsak a pártokra, hanem minden jelölőszervezetre, az egyesületekre, civil szervezetekre is érvényes.
A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadta el a parlament. A civiltörvény kimondta: minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.
Ugyanakkor a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága 2020 júniusában kimondta: az uniós jogot sérti az a Magyarországon 2017 óta életben lévő törvény, amely a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját írja elő.
Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára, és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel, és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben – mondta ki a 2020-as ítéletében az EUB.
Figyelünk, beavatkozási kísérlet mindig lesz…
“Elsősorban figyelünk, nyilvánosságra hozunk” – határozta meg legfontosabb feladatukat vasárnap este Lánczi a Bayer-show-ban.
Beavatkozási kísérlet mindig lesz, de ébérnek kell lenni, a repedéseket be kell tömni, hogy ott véletlenül se szivároghasson be semmi – mondta a júniusi két választással kapcsolatban, a guruló dollárok ügyéről hozzátéve: az már nyilvánosságot kapott, “meg is nevezték az aktorok, hogy Soros pénzéből” akarnak változást. De folyamatosan vizsgálják, hogy a külföldi befolyásszerzést megakadályozzák.
Az amerikai szabályozásról
A Bayer show-ban arra az elképzelt szituációra, hogy mi történne vajon, ha a választásokra egy magyar milliárdos juttatna el milliárdokat például az amerikai republikánusoknak, Lánczi azt válaszolta: ez esetben, akik amerikai állampolgárok, “azok nagyon nagyon hamar eltűnnének”, börtönbe vagy máshol, azt nem tudja, az Egyesült Államok “végtelenül kíméletlenül, brutálisan, következetesen”, de a saját érdekeit tekintve helyesen jár el minden hasonló esetben – jelentette ki.
Az amerikai szuverenitásvédelmi szabályozást idézve Lánczi azt mondta: “ők azért harcolnak a szuverenitásukért”. Bayer Zsolt kérdésére, hogy az amerikai szabályozás lényegesen szigorúbb, Lánczi az amerikai FARA szabályozást idézve közölte: minden olyan “ügynöknek”, aki az Egyesült Államok politikai életébe megpróbál beavatkozni, saját magát kell regisztráltatni, mint külföldi ügynököt, azaz, “kap egy plecsnit” – fogalmazott. Szigorú szabályozás 1938 óta érvényes – mondta, hozzátéve: “amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek”.
Ezzel az amerikai bírálatra utalt, hiszen amikor a magyar parlament elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, David Pressman amerikai nagykövet hangot adva aggodalmának azt úgy értékelte, hogy Putyinék szabályozásán is túltesz.