Hazaárulásról beszélt a szuverenitásvédelmi hivatal elnöke a hír tv-ben vasárnap este. ,,Ha valaki azon dolgozik hogy Magyarországot megfossza a neki járó, jogosan járó forrásoktól, és erre büszke, a saját hatáskörét erre használja, hogy akkor ez minek minősül” – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. A tisztségviselő ezzel az ellenzéki EP-képviselőkre utalt.
,,A jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak van feladata, hogy ezt a kérdést rendbe tegyék, és tisztázzák hogy mit tekintenek hazaárulásnak” – tette hozzá Lánczi. A btk. szerint az a magyar állampolgár követ el hazaárulást, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn. A DK szerint a kormány követ el hazaárulást.
,,A hazaárulásnak a felsőfoka amikor valaki valakik a magyar embereknek adott uniós pénzeket amelyek egyébként az uniós állampolgárok pénzei, befizetett adó eurói, nos amikor ezeket a pénzeket a hatalom képviselői ellopják, a cimboráiknak adják, a családjuknak adják, na az a hazaárulás”
– fogalmazott Híradónknak Kálmán Olga, a DK árnyékkormány-szóvivője. A momentum szóvivője azt mondta híradónknak, azon dolgoznak, hogy egyre több forrás érkezzen közvetlenül az önkormányzatokhoz, civilekhez, vállalkozásokhoz.
,,A fidesz hibája az, hogy az európai unió bizalma csökkent a magyar kormányban és a fideszben, és kizárólag a Fidesz hibája az, hogy például az olafnak is ott van a kezében, az hogy Tiborcz István hogyan korrumpálta az európai uniós forrásokat” – mondta Varsányi Áron, a Momentum szóvivője. A volt igazságügyi miniszter demokrácia-, és társadalom-ellenesnek tartja Lánczi Tamás szavait.
,,A kizárólagos hatalomgyakorlás, az erőszakos hatalomgyakorlás és az erre irányuló törekvés tilos, oly mértékben tilos hogy az azzal szembeni fellépés mindenki számára megengedett”
– ezt már Bárándy Péter volt igazságügyminiszter mondta. Híradónk stábja megkérdezte a szuverenitásvédelmi hivatalt, hogy szerintük a magyar kormány elismerte-e a jogállamisági problémákat mint a források felfüggesztésének okát azzal, hogy vállalásokat tett az unió felé és intézkedéseket hozott.
Erre nem érkezett válasz, levelükben arról írtak, egyes ellenzéki magyar EP-képviselők többször is azt akarták elérni, hogy az Európai Unió különböző szervei avatkozzanak be a magyar belügyekbe is, és fosszák meg Magyarországot az uniós pénzektől, ami súlyosan sérti Magyarország szuverenitását.
Az Európai Unió Bizottsága azt írta híradónknak, hogy egy jogi eljárást követően függesztették fel a kohéziós forrásokat, mivel több aggály merült fel, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Azt írták, továbbra is fenntartják aggályaikat a gyermekvédelmi törvényhez, az akadémiai szabadsághoz és a menedékjoghoz kapcsolódóan, ezért egyelőre több program forrásait is visszatartják.