A jegybank volt elnöke már a beszélgetés elején kiemelte, hogy a jegybank függetlenségét két oldalról kell megvizsgálni. Mint mondta, jogilag független a jegybank, ugyanis 2013 óta nem változott sok minden. Ugyanakkor hozzátette, a másik kérdés, hogy tartalmilag is független-e, vagyis hogy az ott lévők – elsősorban a vezetők – élnek-e a függetlenség által adott lehetőségekkel.
„Magyarul, hogy függetlenül viselkednek-e, és én azt tudom mondani, hogy hosszú évekig nem a kormánytól függetlenül viselkedtek és nem úgy használták a jogi függetlenséget, ami annak megfelelő lett volna”.
Erre példát is hozott Simor András: „amikor az infláció ment felfelé, akkor még mindig olcsó hitelekkel tömték tele a gazdaságot, ami csak fokozta a pénzromlást, és nem kezdték meg időben a kamatemelést. Ők azt mondják, hogy elsők voltak Európában, csak azt felejtik el hozzátenni, hogy az infláció is az első volt Európában. Lassan, félszívvel és nem következetesen harcoltak az infláció ellen”.
A készülő jegybanktörvénnyel kapcsolatban elhangzott a műsorban, hogy Varga Mihály korábban kiemelte, az Orbán-kormány határozott álláspontja az, hogy „a jegybank függetlensége szent és sérthetetlen”, és ami a módosítással történik az az adófizetők pénzének felhasználására való fokozottabb odafigyelés lenne, amivel Simor is egyetért.
Ezután felmerült a jegybanki alapítványok kérdése is, ugyanis mint ismert, 2013-ban a kormány létrehozott hat alapítványt, amelyek több mint 266 milliárd forintnyi vagyont kaptak. Kiderült az is, hogy végül a Kúria mondta ki, hogy az alapítványoknak adott pénz nem vesztette el a közpénz jellegét.
Simor kiemelte, hogy mára már csak egy alapítvány van és a 2022-es év végi beszámoló szerint abban az egy alapítványban 280 milliárd forintnyi vagyon van, ami szerinte nagyjából megfelel az inflációnak, „tehát ebből a szempontból a vagyon megtartotta az értékét”. Majd elmondta azt is a jegybank volt elnöke, hogy mi mégis ezzel a probléma.
„Az elején állampapírokban tartották a pénzt, de rájöttek, hogy ezt nem lehet, majd ingatlanokba kezdtek el befektetni. Viszont az ingatlanok ára nem ennyivel emelkedett, hanem ennél sokkal jelentősebb mértékben” – folytatta és megjegyezte, hogy 2015 és 2020 között több mint 2,5-szeresére nőttek az ingatlanok értékei, tehát úgy gondolja, hogy az alapítványban is sokkal több pénznek kellene lennie. És hozzátette, van még egy csavar a történetben, ugyanis az alapítvány 2019-20-ban elkezdte eladni ezeket az ingatlanokat, majd többségi tulajdont vásároltak egy lengyel tőzsdén jegyzett ingatlanfejlesztő cégben.
„Ez elég bizarr egy nemzeti bank alapítványának a részéről, de ez történt. És ez rendben is lenne, de mi történt az árfolyammal?”
– tette fel a kérdést Simor, és kiemelte, hogy a sírnivaló a dologban az, hogyha megnézzük, mi történt 2020-22-ben a lengyel tőzsdén, akkor azt lehet látni, hogy az árfolyamok 20 százalék körül emelkedtek, ennek ellenére a cégnek az árfolyama 10 százalékot esett, miközben az ingatlanárak emelkedtek.
A nemzeti bank ellenőrzése
Simor megjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását eddig is lehetett ellenőrizni, ugyanakkor kiemelte, hogy amit ez a törvénymódosítás lehetővé tenne az a saját értelmezése szerint az, hogy az alapítványba is jobban bele lehetne látni, amire azért lehet szükség, mert láthatólag nem gazdálkodtak jól azzal a pénzzel azok, akinek ez a feladata lett volna.
A szakértő szerint attól félnek, hogy ez a vagyon Matolcsy György elnöksége után el fog párologni, tehát az a pénz, ami jelenleg ott van, az lehet, hogy egy év múlva már nem lesz ott. „Van egy lengyel ingatlanfejlesztő vállalat, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványának többségi tulajdonában van, de hogy kiknek és milyen áron adnak el ingatlanokat, azt nem tudják. Tulajdonképpen ezt ellenőriznék most”.
Arról is beszélt Simor András, hogy a jegybank láthatólag pazarló üzemmódban működik.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 10 év alatt a banküzemi költségek irgalmatlan módon megnőttek. Az utolsó, Matolcsy György előtti évben 12 milliárd volt a jegybank éves banküzemi költsége, plusz ehhez még hozzájött a bankfelügyelet is, ami 10 milliárd volt, tehát összesen 22 milliárd forint. Ebből 2022-re 70 milliárd forint lett.
Kijelentette azt is a jegybank volt elnöke, hogy szerinte abszolút jó a módosítás, ugyanis ezzel gyakorlatilag biztosítanák az intézmény függetlenségét, még akkor is, ha javasolnak közben néhány apró módosítást a tervezetben.
Személyeskedés
Matolcsy György, Nagy Márton és Varga Mihály személyeskedésével kapcsolatban pedig elmondta, hogy ez semmiképpen nem jó, ugyanis a vita meglátszik a forint árfolyamán is. „Ez egy áldatlan állapot” – fogalmazott.
Mint mondta, a kormány elsősorban a növekedésre koncentrál, míg a jegybank az árstabilitásra. „Ez egy normális konfliktus, az a kérdés, hogy ezt tudják-e értelmes, emberi módon rendezni”.