Cikkünk frissül!
A Nemzeti Múzeum előtt mondja el idei ünnepi beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnököt rengetegen hallgatják, helyszíni tudósítások szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök is ott van.
Orbán Viktor – akit vastaps fogadott – beszédét úgy kezdte: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, de mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára, „az volt az első békemenetünk” – fogalmazott, hozzátéve: puskalövés nélkül szabadítottuk ki a politikai foglyokat, színházba mentünk, és estére győztünk. Napra pontosan 9 hónapra rá megszületett Petőfi Zoltán – jegyezte meg. A magyar szabadságharc nem romboló, hanem építő, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle – ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre.
„Micsoda kolosszális tévedés” – mondta a miniszterelnök, majd kifejtette: nem az a kérdés, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem milyen gyerekeket hagyunk a világra. „Valójában ezen múlik minden” – szögezte le.
176 évvel ezelőtt azért egyenesedtek fel és álltak ki a haza szabadsága mellett a magyarok, mert „Petrovics bácsi, Jókai mama” derék, szabad szellemű, hazájukat szerető fiatalokat hagytak a világra – fogalmazott Orbán Viktor.
Mint mondta, a márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Tudták, hogy a magyar haza örökös fenyegetettség árnyékában él, a magyar hazát csak és kizárólag polgárai szeretete, a szívek ereje tartja fenn, ez tesz bennünket különlegessé – fogalmazott.
„Olyan nincs, hogy valami egy kicsit kard és egy kicsit lánc is”
Orbán Viktor elmesélt egy történetet. Egy vándor járja Európát, két embert lát az út szélén, akik követ törnek, de míg az egyik azt mondja, követ tör, a másik úgy válaszolt a vándor kérdésére: „katedrálist építek”. A miniszterelnök úgy folytatta: az európai, benne a magyar baloldal múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot, de „mi katedrálist építünk”, ez a mi életünk, 40 nemzedék építőköveiből emelkedik a Magyarország-katedrális. Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette,a labancok lerombolták, de a reformkor naggyá tette, Petőfiék pedig harcoltak érte, értünk, hogy ma mi itt lehessünk.
Az 1948-as hősök látták a katedrálist, a hazát a magasban, ami a hétköznapok felett áll, ezért bátran cselekedtek akkor is, amikor az életük forgott kockán, vagy amikor esély sem volt a győzelemre. „Dicsőség a márciusi hősöknek!” – mondta.
Petőfi azt írta: „hiába minden szép és jó beszéd, ha meg nem fogjátok az elejét”, de mi a dolgok eleje” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Úgy látja, a választ is Petőfitől tudjuk: „rabok legyünk, vagy szabadok?” Olyan nincs, hogy valami egy kicsit kard és egy kicsit lánc is legyen, igened legyen igen, nemed legyen nem – fogalmazott. Rabság vagy szabadság – legelőször erre kell válaszolnunk – jelentette ki.
Orbán “Magyarország katedrálisról“ beszélt
A nyugati világban emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jön, a semmibe megy. Háborúkat robbantanak ki, sáska módjára legelnek le mindent, nem tisztelik a hallottakat – derült ki Orbán Viktor szavaiból az ünnepi beszédében.
A miniszterelnök arról beszélt, a magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes.
“Nekünk a szabadság az, ha olyan szabadságot építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk felett háziúr”.
A létezés magyar minősége, a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – fogalmazott.
A nyugati világban a gyermek dönti el, hogy ő fiú-e vagy lány, a haza pedig működési terület -hangoztatta.
Mi magyarok társak vagyunk, a hazában is, honfitársak. A magyarok élete folyamatos láncolat, egészen hozzánk és fel tovább, dicsőség a hőseinknek – mondta a miniszterelnök.
„Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat”
Szerinte ez ma is így van, vágyakozunk a csendes, nyugodt és biztos élet után, megszerezhetjük, és biztos benne, hogy a Jóisten ezt meg is adja nekünk, de előtte volna még itt egy kis munka. Európa ma nem csendes, egyre hangosabb, népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, épp úgy, mint Petőfiék idejében, olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze, olyasmit, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak minket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak ránk sózni és át akarják nevelni a gyermekeinket – de mi nem megyünk háborúba, nem fogadjuk be a migránsokat és nem adjuk a gyerekeinket, „ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy” – jelentette ki.
„Brüsszelig fogunk menetelni”
1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük: Brüsszelig fogunk menetelni, és mi fogjuk megcsinálni a szabadságot az Európai Unióban – fogalmazott. Mint mondta, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az EU-t, a „helytartó tanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék”.
Orbán szerint nem fogadjuk el, hogy Brüsszel nem csak magára hagyta az európaiakat, de szembe is fordult velük. Nem hagyjuk, hogy tönkretegyék a gazdákat, elsinkófálják a nemzetek jogait és adósságba taszítsák a gyermekeinket. Mi itt Budapesten ismerjük a háborút, halottak százezrei, hadirokkantak, árvák, lerobbant hidak, földönfutóvá tett emberek tízezrei – sorolta, hozzátéve: egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra, Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból. Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk – becsaptak minket, ideje hogy fellázadjunk, hogy helyreállítsuk az emberek önbecsülését – mondta.
Nem vagyunk egyedül, a lengyeleket elsodortaa a Soros-féle baloldal szökőárja, „a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődtek, az olaszok ébredeznek, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is. Sorsfordító lesz az idei év, az év elején egyedül voltunk, de az év végére már mi leszünk a többség a nyugati világban” – jelentette ki.
Orbán Viktor úgy folytatta: szuverenista fordulat előtt állunk Amerikában és Európában, helyreállhat a normális élet, megnyithatjuk a nyugati nemzetek új korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását, kivéve azokat, akik kiírták magukat a történelemből, akik megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket, hátba támadták a hazájukat, aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy elvegyék a tanárok pénzét, beengednék a migránsokat, és „30 brüsszeli ezüstpénzért” gender-aktivisták kezére adnák a gyermekeinket. Ők rosszabbak mint a muszka-vezetők vagy a labancok voltak – fogalmazott a miniszterelnök Szabó Magda sorait idézve: az árulót elfelejtjük, meghalt, nem is ismertük soha.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: Petőfiék óta minden magyar nemzedék számára eljön az idő, amikor dönteni kell, hogy az igazság oldalán áll vagy a „globális bégetők nyájához kér bebocsátást”. Hogy a magyar igazság ösvényén indul el, vagy a Soros-féle baloldal sugárútja felé kanyarodik – háború vagy béke. Jön a választás, ahol senki nem bújhat el, dönteni kell: kiállunk a hazáért, vagy idegenek kenyerét esszük, és a szülők megkapják a választ: milyen gyerekeket hagynak a világra.
„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” – zárta beszédét Orbán Viktor.