Nagy Márton egy mai sajtótájékoztatón a 2024-es év elsődleges céljának a gazdasági növekedés helyreállítását nevezte, ezt a beruházások fokozott ösztönzésével akarja elérni a kormány – jelentette be Nagy Márton. Mindehhez szükség lesz a vállalkozások igényeire szabott, partnerségen alapuló szolgáltatások biztosítására is.

Ennek kapcsán a nemzetgazdasági miniszter beszámolt a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) 2023-as eredményeiről és a ‘24-es céljairól. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a 2030-ig megfogalmazott stratégiában az intézkedések fő végrehajtója az MGFÜ lesz.

2024-tól kezdődően a GINOP+ programból 450 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítanak közvetlenül a vállalkozások számára - hangzott el.

A miniszter ismertette, hogy az MGFÜ által koordinált programokkal segítik a kis és középvállalkozások fejlesztését, 8 milliárd forintot biztosítanak erre a célra.

Az MGFÜ stratégiájának öt pontban sorolták fel:
- a növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése,
- a kkv-szektor működéséhez szükséges kiszámítható keretek biztosítása,
- a kkv-k termelékenységének növekedése,
- a kkv-k megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése,
- a kkv-k exportképességének növelése.

Nagy Márton hangsúlyozta: az uniós források felhasználásában is figyelembe szeretnék venni ezeket a stratégiai pontokat. „Az MGFÜ lebonyolító és szakértői műhely is egyben.” Az ESG- (Environmental Social Governance) tanács a múlt héten alakult meg, amelynek Nagy Márton lett a vezetője.

Nem lesz megszorítás, 3 százalékos növekedés

Kérdésekre válaszolva a miniszter leszögezte: megszorításokra nem kerülhet sor, „az egy baloldali, liberális fölfogás” - fogalmazott. A februári költségvetési adatokat – részben az áfabevételek sajátossága miatt – érdemes a helyén kezelni szerinte. Azt kiemelte, hogy a kiskereskedelemben az üzemanyagból kevesebb fogyott, az élelmiszereknél ugyanakkor stabil növekedés látható. Az óvatossági motívum oldódik, a “fogyasztás fokozatos helyreállása megtörténik” - jelentette ki, a “helyreállást”nyomatékosítva. Mint mondta, tegnap tárgyalásokat fojtatott több kiskereskedelmi lánc vezetőjével, akik február-márciusra már komolyabb forgalomról adtak tanúbizonyságot, amit a csökkenő inflációs és az emelkedő reálbérek magyaráznak.

Nagy Márton megjegyezte:

az adatok gyorsabb alapkamat-csökkentésre ösztönözhetik a jegybankot.

„A 4,5 százalékos hiánypálya tartható” - mondta, hozzátéve, a kiadási oldal finomhangolására ugyanakkor szükség lehet.

A kihívást nem az infláció okozza - azt letörték, “összetörték”, és az így is marad - hanem a gazdasági növekedés - jelentette ki.

A miniszter szerint kérdés az exportdinamika, ezt nagy kihívásnak nevezte.

Idén nem a 4, hanem a 3 százalék körüli növekedési mérték a realitás

- mondta Nagy Márton.

Arról, hogy mikor lesz a Budapest Airport szerződésen biztosan pecsét, itt írtunk. Arról pedig, hogy mit mondott Nagy Márton, beszélnek-e Matolcsy-val, és mikor avatkoznak közbe az üzemanyag áraknál itt és itt számoltunk be.

Itthon

Nagy Márton: idén a 3 százalék körüli növekedés a realitás

kapcsolódó cikkeink