A Szent György téren iktatták be Sulyok Tamás köztársasági elnököt, akit február 26-án választott meg az Országgyűlés, és hivatalosan március 5-én lépett hivatalba. Sulyok Tamás akkor beszédében hangsúlyozta: minden cselekedetével azt az egységet szeretné kifejezni, hogy mi magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró büszke európai, és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk. Sulyok Tamás azt ígérte, az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog dolgozni köztársasági elnökként.
Fontosnak tartja a bizalmat is, az „előítéletektől mentes, kölcsönös bizalom a nemzeti egység alapja”.
Náci kollaborációs vádak Sulyok édesapjával kapcsolatban
Az új köztársasági elnök a napokban a Mandinernek adott interjúban reagált az édesapja múltjával kapcsolatos nyilatkozata által kiváltott vitára.
Első államfői interjújában Sulyok Tamás ezzel arra reagált, hogy egy tavalyi, a Krónika című erdélyi lapnak adott interjúja, illetve az abban édesapjáról, Sulyok Lászlóról mondottak miatt Karsai László és Ungváry Krisztián történész hazugsággal vádolja az államfőt, aki szerintük az elhangzottakból politikai tőkét akar kovácsolni. Sulyok Tamás még az Alkotmánybíróság elnökeként arról beszélt, édesapja a Rákosi-rendszerben halálos ítélete miatt évekig bujkálni kényszerült, a családot pedig még a nyolcvanas években is megfigyelték. Karsai szerint ez tévedés, ráadásul ha bujkált, alighanem a szélsőjobbos kapcsolatai miatt tette; a történész egyenesen náci kollaborációval vádolta meg Sulyok Lászlót, mondván, az akkori ügyvéd 1944-ben egy megyei lapban szélsőjobboldali hangvételű cikket publikált
A Mandiner interjúban Sulyok Tamás arra a kérdésre, hogy az említett cikkhez köze lehetett-e édesapjának, azt mondta: „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, így elképzelhetetlen, hogy ő írta.
“Értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném. A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek” – közölte.
„Nem készültem erre a feladatra”
A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap a Sándor-palota előtt megtartott, ünnepélyes beiktatásán mondott beszédében az MTI szerint.
Az államfő felidézte: „nem terveztem ezzel a szolgálattal, nem készültem erre a feladatra”, de ha a sors váratlan helyzetek elé állít és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni.
„Esküm szentesíti hazámhoz fűződő hűségemet és elkötelezettségemet” – fogalmazott, hozzátéve: a jogállamiság garanciáját nyújtó alaptörvény érvényesülése mellett mindig is kiállt.
Sulyok Tamás kiemelte: elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni, az elődei által „kikövezett” úton a jó példákat követni fogja, de igyekszik hozzátenni a maga „utcaköveit”.
Az én támaszom, egész életem iránytűje a jog, ehhez mérten és híven kívánok dolgozni – közölte az államfő.
A köztársasági elnök megjegyezte, személyiségéből adódóan képtelen hajlékony értelmezési keretű vagy érdekalapon változó jelentésű fogalmi kerettel operálni, a jogállam fogalmát annak eredeti jelentése szerint csak úgy használja, hogy az állam működésének egésze a jognak van alávetve.
„Feladatom és szolgálatom mostantól más, mint amit eddig végeztem, de az alapértékek ugyanazok, mint amikhez eddig is hűen, határozottan tartottam magam. Köztársasági elnökként is az alaptörvény munkám sarokpontja, kerete és mércéje” – fogalmazott Sulyok Tamás, hozzátéve: az alaptörvény pontosan fogalmaz, a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Ez az egység az, amit nem lehet és nem is enged megbontani és ez a működési forma az, amelynek keretei között értelmezi a szolgálatát és melynek határait következetesen fogja őrizni és nem engedi átlépni – rögzítette.