,,Érdemben nincsenek tartalékok a rendszerben, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben” – így fogalmazott Svéd Tamás. A MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot – írja a 24.hu. A dokumentummal azt szerették volna elérni, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól.
A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak, amikről február végén a kamara vezetése közel három órán keresztül egyeztetett Pintér Sándorral és a Belügyminisztérium egészségügyi vezetésével.
Akkor azt az ígéretet kapta a MOK, hogy az egészségügy átalakításánál figyelembe veszik a kamara által megküldött javaslatokat.
A szerdai sajtótájékoztatón ismertetett felmérésből kiderül, a hazai állami egészségügyben dolgozó orvosok 26 százaléka a következő három évben csökkentené az óraszámát, részben átmenne a magánszektorba.
Arról Álmos Péter MOK-elnök beszélt, hogy az orvoshiány mértéke eltérő az országban: van, ahol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány. Extrém hiány szerinte például az érsebészeti területen vagy a szájsebészeten van, és leginkább vidéken.
Az orvoshiány enyhítésének legolcsóbb és leggyorsabb módja az alapellátás számbeli és szakmai megerősítése lenne. Viszont ehhez kevés a háziorvos, és a háziorvosi rendelők 30 százaléka nincs megfelelően felszerelve. A MOK ígéretet kapott arra, hogy egy külön munkacsoport fogja felmérni a háziorvosi rendelők hiányosságait.