Már nem annyira jogászkodik Orbán Viktor, mint Novák Katalin lemondása előtt, “a miniszterelnöknek már azt kell kommunikálnia, hogy az egész gyermekvédelmi rendszert át kell világítani, a vezetőket meg kell vizsgálni egyenként. Azaz, Orbán Viktor elment a falig – nyilatkozta Vasali Zoltán a hétfői, parlamentben elhangzott kormányfői beszédet értékelve.
Az elemző, az LMP tanácsadója a múlt héten Orbán Viktor évértékelője után “érdekes disszonanciának” nevezte, hogy amikor a kegyelmi botrány kirobbanása után a miniszterelnök hosszabb hallgatás után megszólalt, azt mondta, nem “jogászkodásra“ van szükség. De rögtön utána alkotmánymódosítást jelentett be, a szombati évértékelő beszédében pedig gyermekvédelmi törvénycsomagot, szigorítást az alkotmánymódosítástól a miniszteri rendeletekig. Ez szükséges lépés, ugyanakkor a “jogászkodáson” túl Orbán Viktor évértékelő beszédéből hiányzott a felhívás társadalmi párbeszédre, ami túlmutat a politikai kommunikáción a kegyelmi ügyben – nyilatkozta egy hete Vasali Zoltán, aki szerint magáról az intézményrendszerről kellene társadalmi párbeszéd és szakmai konzultáció az érintettekkel.
Az ellenzék kimaxolta…
Az már kiderült, hogy a lemondások után a kegyelmi ügy miatt Orbán Viktor nem akar rendszerszintű átalakítást – mondja az elemző.
Vasali Zoltán értékelése szerint ugyanakkor az ellenzék változatlanul követeli, hogy megtudja, mi van a kegyelmi ügy hátterében, a lemondások mögött, mi volt a döntés indoklása, “mi történt”.
S hogy napirenden marad-e kegyelmi botrány a kampányban? A vasárnapi Kossuth téri tüntetés azt mutatja, hogy az ellenzék kimaxolta a kérdést, “és a saját pofonjába futott bele”, mert míg a Hősök terén a civil tüntetésen – amikor is a szervezők, az influenszerek azt kérték, hogy pártzászlók ne legyenek – sok tízezren voltak, a most vasárnapiról, amit a közvetlen elnökválasztásért hirdettek meg, ez nem mondható el – mondta Vasali Zoltán.
“Az LMP nyert azzal, hogy kimaradt” – Gyurcsány karaktere
Az LMP nyert azzal, hogy kimaradt, hogy nem volt ott vasárnap a Kossuth téren, az ellenzéki tüntetésen – konstatálta az elemző, ugyanakkor azt is hozzátette: még nem láttunk új számokat, kutatásokat. Az ugyanakkor már látszott a Publicus felméréséből, hogy az ellenzék nem tudott profitálni a kegyelmi botrány miatti társadalmi felháborodásból.
Vasali Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a parlamentben tegnap Orbán Viktor a viszontválaszában érdemben Ungár Péter szavaira reagált, “mint olyanra, akit komolyan kell venni”.
A közbevetésünkre, hogy Ungár Péter jó ideje következetesen szóvá teszi a parlamentben a szociális terület, például az otthonápolás problémáit, és a tegnapi felszólalása kapcsán a miniszterelnök is elismerte, van benne igazság, és Ungár Péter gratulált tegnap a megválasztott új államfőnek, Sulyok Tamásnak a parlamenti patkóban, az eskütétele után, az elemző azzal reagált: az LMP-t az ellenzéki oldalon konformizmussal vádolhatják, mert próbál egyetérteni a kormányoldallal azokban a kérdésekben, ami támogatható. “Ezzel kilógnak a sorból” – jegyezte meg, hozzátéve: az ellenzék ugyanis az egész rendszert szeretné elítélni.
A gyermekvédelem ügyében a Hősök terén tartott civil tüntetés is azt mutatta, hogy a konszenzus, egyfajta nemzeti minimum lenne az elvárás.
Vasali Zoltán nem hiszi, hogy az a beszédmód, amit Gyurcsány Ferenc alkalmazott, amikor reagált a miniszterelnök felszólalására, alkalmas arra, hogy a DK-szimpatizánsokon túli szavazókat is elérje.
Az elemző értékelése szerint ugyanis Gyurcsány karaktere nem alkalmas arra, hogy amikor “biblikusan” elkezd a jóról és a rosszról beszélni, a bűnöst és bűnt érzékeltetni, azzal a sajátjainak a stabilizálásán túl másokat is tudna mozgósítani.
Az új államfőről: csendesebb lesz az aktivista-típusú Sólyomnál
Arra, hogy Sulyok Tamás milyen típusú államfő lesz, pártkatona, függelmi viszonyban az őt jelölő miniszterelnökkel, vagy az alkotmányosság sáncai mögött egy, a politikán kívülálló jogtudós, Vasali Zoltán azzal reagált, hogy leginkább egy Mádl Ferenc-típusú köztársasági elnök lehet, s noha Sólyom Lászlóétól sem állhat majd távol államfői működésének a jogász-jellege, Sólyom “aktivizmusa” valószínűleg nem lesz rá jellemző, “csendesebb lesz”.
Nehéz függetlennek maradni – tette hozzá Vasali Zoltán, aki emlékeztetett Sulyok Tamás alkotmánybírósági döntéseire, arra, hogy a CEU és más döntések kapcsán is a kormányálláspontnak megfelelő határozatok születtek. De volt, amikor például szembement a Varga Judit volt igazságügyminiszter által képviselt javaslattal, állásponttal – hívta fel a figyelmet.
Kiszelly: “Most nyal majd vissza a fagyi”
Kiszelly Zoltán szerint a kegyelmi botrány kirobbanása után pár nappal, még Novák Katalin lemondása előtt a konfliktus élét már “letörte” a miniszterelnök azzal, hogy az alkotmánymódosítást bejelentette: eszerint a köztársasági elnök a jövőben már nem adhat kegyelmet olyannak, akit a bíróság kiskorúval szemben elkövetett szándékos bűncselekmény miatt elítélt.
A Századvég politikai elemzési igazgatója ezúttal is megismételte, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondásával pedig “kiment a kraft az ügyből, hiszen ez bizonyította, hogy a jobboldalon van következménye, ha valaki hibázik”.
“Az új köztársasági elnök megválasztásával a kegyelmi ügy lecsengőben van” – jelentette ki Kiszelly Zoltán, aki a hétfői, első parlamenti ülésnap történéseit és az ott elhangzott miniszterelnöki beszédet is elemezve úgy értékeli a helyzetet, hogy a kormányoldal felszólíthatja az ellenzéki pártokat, hogy csatlakozzanak és támogassák ők is az alkotmánymódosítást, a gyermekvédelmet szolgáló jogszabályi szigorításokat.
Arra, hogy a miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy Demszky Gábor idején nevezték ki a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját és ott hagyták húsz évig, és végül az Orbán-kormány ideje alatt tettek feljelentést, az elemző azzal reagált, “a miniszterelnök lendületbe került”.
“Most nyal vissza a fagyi”, Orbán Viktor alkotmánymódosítását nyilván nem szavazza meg a DK és a Momentum, de ennél azért jobb kifogást, indokot kell majd találni, az nem lesz elég, hogy mert a miniszterelnök jelentette be. “Az az erkölcsi tőke, amit a kegyelmi botrány kirobbanásakor felépítettek, szertefoszolhat, és amivel támadták eddig a kormányoldalt, most az ő nyakukba zúdulhat, ha nem szavazzák meg” – magyarázta Kiszelly Zoltán.
Mert ha szóban elítélik a gyermekbántalmazást, de a tettekben nem támogatják – nem szavazzák meg – a törvényi szigorításokat, akkor rájuk lesz érvényes a “hiba”, ami miatt elítélték a kormánypártokat, hogy “mást mondanak és mást cselekszenek” – hangoztatta Kiszelly Zoltán. “Azaz, más szemében meglátták a szálkát, míg a magukéban a gerendát sem” – tette hozzá.
Ha nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást, akkor csak politikai termeknek tekintik a gyerekvédelmet
– jelentette ki az ellenzékről, elsősorban a DK-ról és a Momentumról az elemző.
Kiszelly Zoltán arra, hogy Gyurcsány Ferenc minden eddiginél durvábban fogalmazott a parlamentben, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagált, “pedofil hálózatot” emlegetve a kormány kapcsán és a családi szálakat, azt mondta: Gyurcsány rájött, hogy “elrontotta, amikor a közvetlen elnökválasztást rakta a kirakatba, holott nem az a megoldás”. S mivel tudta, hogy az ellenzéki oldalon az a nyerő, aki a legmesszebb van a Fidesztől, amikor a miniszterelnök felszólalására reagált “szemtől szemben”, “akkor ordenáré stílusban, hangerővel pótolta, amit kellett, és a DK ezzel megnyerte az ellenzéki csatát” a kormánykritikus törzsszavazók között, és Gyurcsány Ferenc felszólalása került a hírekbe is.
“Ennyi maradt, ez rossz minikampány!“ – hangoztatta Kiszelly Zoltán, hozzátéve: ezzel Gyurcsány “visszahozta a sírból” a kampányukat, a baloldal vezető ereje a DK, ezért neki “olyat is kellett mondania” – tette hozzá.
Az elemző kitért arra is, hogy tette mindezt azok után, hogy a vasárnapi Kossuth téri ellenzéki tüntetés kudarc volt az influenszerek több tízezres tüntetéséhez képest – igaz azon nem is vonulhattak pártzászlók alatt, “ott nem kértek a pártokból”.
“Görcsösen keresik a metatémát”
Arra, hogy napirenden marad-e a kegyelmi botrány Sulyok Tamás megválasztása után, az elemző azzal válaszolt: az ellenzék napirenden akarja tartani. Görcsösen kerestek ugyanis olyan “metatémát”, ami átnyúlik a saját szavazóikon, eléri a társadalom más csoportjait is, ilyen volt a kegyelmi ügy.
De a társadalom már úgy tűnik, konszenzust akar, a lemondásokkal, az államfő megválasztásával “elintézettnek” tekinti az ügyet. Azt látják ugyanis, hogy nem rendszerhibáról van szó, hanem egy emberi tévedésről, a köztársasági elnök hibázott. Ezért nem ellenzéki szavazatra akarják átfordítani az ügyet, hanem megoldást akarnak a gyermekvédelmi problémára
– mondta Kiszelly Zoltán, hozzátéve: nem csak fáziskésésben van a baloldal, nincs is más témája.
Gyurcsányéknak olyan témára lenne szükségük, ami a választásokig kitart, tudja tematizálni a közbeszédet – mondta. “De a miniszterelnök által kezdeményezett alkotmánymódosítás parlamenti elfogadásával a kegyelmi ügy kifut, a kraft elfogy belőle” – fogalmazott.
Ráadásul Brüsszelben most fogják majd elfogadni az új uniós migrációs mechanizmust, a migrációs kvótát, a szavazáson az ellenzéki EP-képviselőknek színt kell majd vallani – jegyezte meg.
Milyen elnök lesz Sulyok Tamás?
Kiszelly Zoltán szerint a tegnap megválasztott új államfő “nagyon más lesz, mint amilyen köztársasági elnök Novák Katalin volt, “aki nagyon sokszor élt a közösségi médiával, elnökként bemutatva ott is magát”.
Sulyok Tamás valószínűleg “ceremoniális elnök lesz”, olyan, aki az Alkotmánybíróság elnökeként is az Alaptörvény szerint szólalt meg. Az lárszik, hogy a kiegyensúlyozó erő
szerepére készül – beszédében a határon túli magyarokra is utalt – és minden bizonnyal az Alaptörvényhez igazítja a Sándor-palotában is politikai működését – mondta az új államfőről a Századvég politikai elemzési igazgatója Sulyok Tamás első elnöki beszéde után.