A parlamenti tavaszi ülésszak első ülésnapján a miniszterelnök lesz az első, aki napirend előtt felszólal, nem sokkal 13 óra után – Orbán Viktor az évértékelője, a kormánypártok balatonalmádi kihelyezett zárt frakcióülése és a péntek reggeli rádióinterjúja után most az Országgyűlésben fog beszélni, és nyilván az óriási társadalmi felháborodást kiváltó kegyelmi botrányt követően a gyermekvédelmi jogszabályok szigorítása, az intézményi szintű kivizsgálás elrendelése is hangsúlyos elem lesz a beszédében.
Az alkotmánymódosítást a miniszterelnök már Novák Katalin lemondása előtt bejelentette, a Várkert Bazárban a miniszteri rendeletekig kilátásba helyezte a szigorítást, a Kossuth Rádióban pedig péntek reggel bejelentette: elrendelte az összes gyermekotthon átvilágítását. Át kell világítani az összes intézményt. A gyermekekkel foglalkozó intézményvezetők vizsgálata során ki kell térni az adott személy életvitelére, szexuális devianciáira, a pszichológiai alkalmasságra is.
Az azonnaliakra is válaszol Orbán Viktor?
Orbán Viktor beszéde után – Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető az ATV kérdésére mondta el Balatonalmádiban, hogy a miniszterelnök ma felszólal napirend előtt – a parlamenti frakciók meghatározott időkeretben reagálhatnak az elhangzottakra, minden bizonnyal napirenden akarják tartani a kegyelmi ügyet, és feltesznek kérdéseket – a miniszterelnök újabb körben a viszontválaszában reagálhat az ellenzéki felszólalásokra.
Napirend előtt felszólal a parlamentben – az orosz-ukrán háború kétéves évfordulója okán – Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló.
Ezt követően a kilenc parlamenti frakció részéről is mondanak napirend előtti felszólalást az első tavaszi ülésnapon.
Az azonnali kérdésekre is válaszol ma Orbán Viktor, az azonnali kérdés-válaszokra már este 20 óra körül kerül sor.
Gyors szavazás az államfőcseréről: Novák távozásáról, Sulyok megválasztásáról
Délután szavaz az Országgyűlés a hivatalosan február 11-én lemondott Novák Katalin köztársasági elnök távozásáról, azaz a lemondó nyilatkozatának az elfogadásáról. Az államfő a kegyelmi ügyben az ATV kérdésére szólalt meg, azt mondta, undorodik a pedofíliától, de nem mondta el, mivel indokolta az óriási parlamenti felháborodást kiváltó kegyelmi döntését.
“Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen” – indokolta már február 10-én a lemondását Novák Katalin, és bocsánatot kért minden olyan áldozattól, aki azt érezhette, hogy nem áll ki mellette.
A parlamenti házszabály szerint a voksolás előtt a távozó köztársasági elnök élhet a felszólalási jogával, de Novák Katalin nyilván nem szólal meg újra. A televízió által közvetített lemondó nyilatkozatában február 10-én Novák Katalin egyértelművé tette: államfőként utoljára szólal meg.
Orbán Viktor az évértékelő beszédében helyesnek nevezte Novák Katalin lemondását, mert a kegyelmi ügy miatti döntése után a nemzeti egyensúly megbillent, így a nemzet egységét – ahogy ő maga is fogalmazott – már nem tudta képviselni.
Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig Kövér László házelnök látja el átmeneti jelleggel a köztársasági elnöki feladatokat. Schmitt Pál 2012-es lemondása után is ő látta el, akkor is Kövér László volt a házelnök.
Délután új államfőt választanak, egy jelölt lesz: Sulyok Tamás
A parlamentben gyors államfőcsere lesz: 16.40-kor az Országgyűlés már – titkos szavazáson – dönt a Fidesz-KDNP által jelölt Sulyok Tamás megválasztásáról, március 5-én már hivatalba léphet, beköltözhet a Sándor-palotába.
Ezzel indokolta Orbán Viktor, miért Sulyok Tamásra esett a választás
Orbán Viktor péntek reggel a következőkkel indokolta, miért Sulyok Tamásra, az Alkotmánybíróság elnökére esett a választása: a tapasztalat, az alkotmány és jogi ügyekben való jártasság, a nemzetközi jog ismerete, a nemzetközi térben való forgolódás, a politikai intézmények természetrendszerének, természetrajzának ismerete és “egy szakmai tekintélyt is megadó életút”.
A titkos szavazás 40 percig tart (20 perc lesz a szavazatok megszámlálása). Az új államfő megválasztásához a képviselők kétharmadának sz igen szavazatára lesz szükség, a Fidesz és a KDNP képviselői ezt Varga Judit lemondása ellenére is biztosítani tudják. Sulyok Tamás így 18 órakor teheti le államfői esküjét, és mondja el első beszédét.
Orbán Viktor a péntek reggeli interjújában azt mondta a köztársasági elnök első felszólalása kapcsán: Jön egy új elnök, akinek helyre kell állítani a megbillent nemzeti egységet, az egyensúlyt, “ami úgy kezdődik, hogy a pedofil, vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekményekhez kötődő ügyekben nincs pardon”, nincsen kegyelem.
“Nagyon remélem, hogy az elnök úr majd ezt világossá fogja tenni, amikor először szól az országhoz, hogy ilyen nem fordulhat elő, nem történhet meg”
– jelentette ki Orbán Viktor ma reggel az új, már államfő-jelölt Sulyok Tamás kapcsán.
A miniszterelnök azt mondta: “reméli, hogy fel is szólítja őket arra, hogy az ilyen dolgok meg nem történéséhez szükséges jogszabálymódosításokat, kormányzati döntéseket hozzuk meg”.
Nem lesz ellenzéki államfő-jelölt
Nem lesz más államfő-jelölt a parlamentben: az ellenzék, eddig példátlan módon, nem állít államfő-jelöltet. Novák Katalin megválasztásakor Róna Péter volt az ellenzék államfő-jelöltje, őt most a Jobbik kérte fel. Az LMP részéről Hack Péter jogtudóst, a Mi Hazánk pedig Csath Magdolna közgazdászt kérték fel, de a jelöléshez szükséges hivatalos küszöböt, a 40 képviselői ajánlást egyik ellenzéki frakció sem tudta biztosítani.
Az ellenzéki pártok jó része a közvetlen elnök-választást szorgalmazza. Az MSZP, a Mi Hazánk és a Jobbik is alkotmánymódosítást nyújtott be ezért, a DK és a Momentum petíciót kezdeményezett, vasárnap délután a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd a Kossuth téren tartott tüntetést a közvetlen elnökválasztásért.
A parlamenti államfő-választáson a Momentum biztosan nem vesz részt, Gyurcsány Ferenc pedig arról beszélt, mert Sulyok Tamásra csak Orbán beosztottjaként tekint.
Svéd NATO-csatlakozás: 19 hónap után ratifikálják
A parlament ma szavaz – 19 hónapos késlekedéssel – a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról. Ezt Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető kérte Kövér Lászlótól, a Fidesz és a KDNP pedig biztosította, hogy támogatni fogják a ratifikálást.
A kormány részéről a Szijjártó Péter vezette KKM 2022. július 14-én nyújtotta be a ratifikációs javaslatot, a parlament a vitát is lefolytatta, de a zárószavazást – különböző sérelmekre hivatkozva, a magyar jogállamiságot bíráló svéd nyilatkozatok miatt – késleltették, így mi lettünk az utolsók. Magyarország az egyetlen tagállam a NATO-ban, amelyik még nem ratifikálta a svéd egyezményt.
Fordulatot jelentett pénteken Ulf Kristersson svéd miniszterelnök budapesti látogatása, melyen Orbán Viktor bejelentette: négy Gripent vásárol Magyarország, illetve egy hadipari megállapodást kötnek.
A Kristersson-látogatást olyan gesztusnak értékelte a Fidesz és a KDNP-frakció, amire gesztus a ratifikáció.
Éjszakába nyúlhat az ülés: az aktív eutanáziáról is lesz vita
A tervezett napirend szerint 21 óra után kezdődik az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vitanap az életvégi döntésről. A napirendi pont a Párbeszéd kezdeményezése azt követően, hogy Karsai Dániel alkotmányjogász – aki gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzd, és a méltó életvégi döntésért küzd -, még ősszel társadalmi párbeszédet kezdeményezett. Az aktív eutanáziát Magyarországon a jogszabályok tiltják.
A Fidesz-KDNP képviselői is részt vesznek-e a vitán – ezt az ATV Híradó kérdésére közölték.