A dublini Trinity College kutatói 32 olyan beteget vontak be a kutatásba, akik a világjárvány első hullámában kapták el a COVID-ot. Azt vizsgálták, hogy az agyi erek integritása nem sérült-e meg a koronavírus-fertőzés következtében. Az eredményeket a Nature Neuroscience című folyóiratban tették közzé csütörtökön – írja a New York Post.
A vizsgált betegek közül tíz teljesen felépült a koronavírusból, míg 22-en a betegséggel kapcsolatos hosszú távú hatásoktól szenvedtek. Ők 12 hétnél hosszabb ideig tartó tünetekről számoltak be, beleértve a krónikus fáradtságot, a légszomjat és az ízületi fájdalmat.
A 22 hosszú COVID-ban szenvedő beteg közül tizenegyen szenvedtek úgynevezett „agyi ködben”, ami miatt feledékenységet és koncentrációs nehézségeket tapasztaltak. Minden résztvevőn MRI-vizsgálatot végeztek, amelynek során intravénásan festéket adtak be nekik az agyi erek vizsgálatára. A vér-agy gát szabályozza, hogy milyen anyagok lépjenek be és ki az agyba. A szivárgó gátról ismert, hogy az agyi köd egyes tüneteit okozza.
Az ezzel küzdő betegek mindegyike a vér-agy gát szivárgásának jeleit mutatta, míg az enélküli hosszú COVID-ban szenvedő betegeknél nem volt ilyen probléma. Hasonlóképpen, a COVID-ból teljesen felépült 10 beteg sem mutatta a vér-agy gát szivárgásának jeleit.
„Most először sikerült kimutatnunk, hogy az emberi agyban a szivárgó vérerek a hiperaktív immunrendszerrel együtt a hosszú COVID-hez társuló agyi köd fő mozgatórugói lehetnek” – fogalmazott Matthew Campbell professzor, a kutatók egyike. „Ez kritikusan fontos, mivel ezen állapotok kiváltó okainak megértése lehetővé teszi, hogy a jövőben célzott terápiákat fejlesszünk ki a betegek számára” – tette hozzá.
A tudóscsoport szerint további kutatásokra van szükség, mivel az elemzett résztvevők a COVID eredeti törzsével fertőződtek meg, és akkoriban nem voltak beoltva. Az nem világos, hogy a koronavírus későbbi változatai ugyanúgy befolyásolhatták-e az agyi gátat.