Itthon

„A gyermekvédelmet nem szigorítani, hanem működtetni kell” – Mi jön a kegyelmi botrány után?

ATV.hu
Hirdetés

Hunyadi Krisztina az ATV Start című műsorában a kegyelmi ügyből kirobbant botrány kapcsán úgy fogalmazott, hogy a gyermekvédelmi szakembereknek most az az első dolga, hogy megvizsgálják, hogyan és miként tudnak még inkább felelősséget vállalni ezekért a gyermekekért és családokért. 

Hirdetés

Mint ismert, hatalmas felháborodást kiváltó kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin és Varga Judit, Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét illetően, ugyanis mint fogalmazott: „pedofil elkövetők számára nincs kegyelem.” A miniszterelnök az évértékelőjén arról is beszélt, hogy család- és gyermekvédelem ügyében az országot újraegyesíteni csak az elnök lemondásával, és új elnök választásával lehet, majd bejelentette azt is, hogy új gyermekvédelmi törvénycsomagot nyújtanak be. Mint mondta, “az áldozatok kálváriája arra kötelez, ki kell egészíteni az alkotmánymódosítástól a miniszteri rendeletekig a gyermekvédelmi szabályokat, meg kell erősíteni az előírásokat és korlátozásokat, ezt egy gyermekvédelmi törvénycsomagban benyújtják az Országgyűlésnek, “ott majd vitézkedhet a képmutató baloldal” – hangoztatta Orbán Viktor.

Hol csúszik el a gyermekvédelem? 

Hunyadi Krisztina gyermekvédelmi szakember az ATV Start című műsorában a kegyelmi ügyből kirobbant botrány kapcsán úgy fogalmazott, hogy a gyermekvédelmi szakembereknek most az az első dolga, hogy megvizsgálják, hogyan és miként tudnak még inkább felelősséget vállalni ezekért a gyermekekért és családokért. 

A szakember szerint a jelzőrendszer nem működik tökéletesen. Mint mondta, bár az elmúlt időben pozitív változást tapasztaltak, de alapvetően még mindig vannak a gyermekvédelemnek olyan résztvevői, akiknél a jelzőrendszeri szolgáltatás nem tud működni, tehát nem adnak jelzést, hiába látnak valamit, amit indokolt lenne jelezni. Hunyadi arra biztatja az orvosokat, körzeti orvosokat és a védőnőket is, hogy merjenek szólni, ha úgy érzik, valami nincs rendben. Elmondta azt is, hogy nagyon sokszor azt az indoklást hallja, hogy nem akarnak semmibe se belekeveredni, ám szerinte ez azért lehet, mert nem tudják pontosan, hogy mi a rájuk vonatkozó következmény akkor, ha elindítanak egy jelzést. Hunyadi emellett a pszichológusokat is arra biztatja, hogy a bántalmazásos és problémás ügyeket is vállalják fel, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. 

Gyermekvédelmi ombudsman lehet a megoldás? 

Hunyadi aláhúzta, nem arról van szó, hogy a gyermekvédelmi szakemberek ne tudnának jó gyakorlatokat, vagy konkrét módszertant alkalmazni, ami ezeket az eseteket megelőzhetné. 

„A gyermekvédelmet ilyen értelemben nem szigorítani, hanem működtetni kell”

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a szakemberek módszertani javaslatai – amik összehangolnák a gyermekvédelmet – nem valósulnak meg, ugyanis a döntéshozóknál megáll a folyamat. Hunyadi arra a kérdésre, hogy kinél akad el ez a folyamat, úgy válaszolt: „én nyilván arra látok rá első körben, ahol én magam is dolgozom, az igazságügyi minisztériumban. Azt kell mondjam, hogy igenis van tér és van hely, vannak fülek arra, hogy meghallgassanak  bennünket és elmondhassuk a javaslatainkat. Azt viszont nem tudjuk, hogy utána mi történik, vagy hogy miért nem történik semmi.”

Kitért arra is, hogy a szakembereket is össze kéne hangolni, ugyanis a gyermekvédelem nagyon-nagyon sok szakmából tevődik össze, mint például ügyvédek, bírók, szociális szakemberek, pszichológusok, akik nem minden helyzetet látnak ugyanúgy. Kijelentette: a szakemberek összehangolása lenne az első lépés. Beszélt arról is, hogy a szakemberek megteszik a dolgukat, mind a prevenciós intervenciók tekintetében, mind annak a tekintetében, hogy beszélnek és mernek beszélni. Szerinte most a cselekvés ideje jött el. 

Hunyadi szerint egy ombudsmannak más jogosultságokat kell adni: olyan lehetőségeket, amivel ő döntéseket tud hozni adott gyermek sorsával kapcsolatban. Együttműködik a bíróságokkal, és akár a gyermekvédelmi rendszert tudja irányítani, kooperatív munkára felszólítani, sőt, akár el is várhatná, hogy szakmaközi párbeszédek legyenek. Kitért arra is, hogy ez egy javaslatcsomagnak már része volt, amit egykor Varga Judit volt igazságügyi miniszter asztalára letettek, ám érdemi reakciót nem kaptak rá. 

Orbán Viktor szigorúbb gyermekvédelmi törvényjavaslatot ígért

Hunyadi Krisztina feltette a nagy kérdést, hogy mi fog történni, ha átnézik most a gyermekvédelmi törvényt, ha a döntéshozók eddig sem tettek lépéseket? Újfent megerősítette: tudják, hogy mi a probléma, tudják, hogy mit kell csinálni, milyen intervenciókra van szükség, és most a cselekvés ideje jött el. Arról is beszélt, hogy nyilván pénzügyi forrásokra is szükség van, amelyek most nem állnak, vagy nem olyan szinten állnak rendelkezésre, de itt hosszú évekről, évtizedekről beszélnek. 

Beszélt arról is, hogy látni kell, hogy 2020-hoz képest az önsértések száma megnégyszereződött, míg az öngyilkossági késztetések meghétszereződtek. Azt is látni kell, hogy a gyermekvédelmet közel 60%-ban a civil szervezetek látják el, és ezek már telítődtek, ugyanúgy, ahogy az állami szervezetek is. 

„A szakemberek elhagyták a pályát az alulfizetettség miatt, a szívemberek vannak most a gyermekvédelemben. És a civil szervezeteknél dolgoznak a gyermekvédelmi szakemberek, vagy nevelési tanácsadókban vagy szakmaibb fórumokon, ott pedig korlátozottabbak az intervenciós lehetőséget” – magyarázta. 

Novák Katalin belebukott az ügybe, jól kezeli ezt a politika?

Hunyadi szerint a politikának van lehetősége jól kezelni ezt az ügyet. Mint mondta, ez egy olyan belépési pont, ahol érdemi párbeszédet kell folytatni. „Fontos, hogy a szakemberek meghallgatásra kerüljenek” – mondta, hozzátéve, hogy érez némi szerepzavart, ugyanis a politikának nem kell ilyen mértékben beleszólnia a szakmába.

Kitért arra is, hogy abban egyetért Orbán Viktorral, hogy itt nem jogászkodni kell, vagy nem csak jogászkodni kell. 

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek