Arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban ma tartotta az évértékelő beszédét – és hangsúlyosan megszólalt a kegyelmi ügyről és Novák Katalin lemondásáról, Varga Judit távozásáról is – itt tudósítottunk.
“Berzenkedünk a közös uniós hitelfelvételtől”
A miniszterelnök ugyanakkor a háború, a nyomásgyakorlás és a brüsszeli elhibázott stratégia kapcsán arról is beszélt: “berzenkedünk” a közös uniós hitelfelvételtől újra és újra.
Előtte a miniszterelnök azt mondta: mi ugyan kívül maradunk a háborún, “de ezzel nem vagyunk kint a vízből. Brüsszelben nyílt titok, hogy az Ukrajnának négy évre szánt 50 milliárd eurónk nem lesz elég, mert csak az idei évre 37 milliárdos lyuk tátong az ukrán költségvetésben”. Az Egyesült Államok egyre inkább vonakodik, egyre csökkenő lelkesedéssel fizeti Ukrajnát. A terhek egyre növekvő része arra az Európára hárul, amelynek gazdasága egyébként is ágynak esett.
Nem babra megy a játék, bele fogunk gebedni, és rámehet az egész kontinens.
Úgy fogalmazott: “nem jó a perselyt másokkal megosztani, abból semmi jó nem származik, ha az egyik borul, vele borulnak a többiek is”. Ezt mi nem engedhetjük meg magunknak – tette hozzá.
Orbán Viktor szavai szerint “kőbe kellene vésni”:
a közös uniós hitelfelvétel többé nem járható út Magyarország számára. “Itt is a kormánypárti frakcióktól kéri a segítséget”
– utalt a parlamenti törvényalkotásra. Kérdés, hogy ez egy újabb alkotmánymódosítást jelenthet-e, vagy sarkalatos/kétharmados parlamenti jogalkotást. A Fidesz és a KDNP frakciók biztosítani tudják a szükséges többséget mindkét esetben.
A február 1-ei EU-csúcson – amikor Brüsszelben Ukrajna 50 milliárdos Európai Uniós támogatásáról döntöttek – és az EU-s büdzsé keretének a megemeléséről 100 milliárddal – egyúttal a közös uniós hitelfelvételhez is hozzájárultak a 27-ek. Akkor a miniszterelnök sem vétózott, arról, hogy mivel indokolta, itt írtunk.