A GDP megtorpanása átmeneti, azt a külső piacok – azon belül is a német gazdaság gyenge teljesítménye okozta, valamint a „rendkívül magas” reálkamat, amelyért a Magyar Nemzeti Bank felel – így értékelte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a vártnál rosszabbak lettek a tavalyi GDP-adatok. A recesszióból már éppen kifelé tartó gazdaság növekedése torpant meg – és ugyan a KSH friss jelentése szerint 2023 utolsó negyedévében 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, de negyedéves alapon stagnált, az év egészét tekintve viszont 0,8 százalékkal csökkent a GDP.
,,Ugye nem szólva arról, hogy a harmadik negyed éves növekedés kommentálásánál a kormány ezt kizárólag az ő hathatós gazdaság növelő intézkedéseinek tudta be, tehát amikor növekszik a GDP, akkor az Nagy Márton és a kormány érdeme, amikor viszont csökken a GDP, mint a negyedik negyed év esetében, az azért Németország és természetesen a Magyar Nemzeti Bank és a magas reálkamat a felelős a kormánynak ahhoz őszintén szólva semmi köze nincsen” – fogalmazott Híradónknak Bodnár Zoltán, a DK árnyék-pénzügyminisztere, az MNB korábbi elnöke.
,,Valóban a várnál kicsit kellemetlenebb az adat…” – mondta Bod Péter Ákos.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke Híradónknak megjegyezte, azért is kellemetlen a friss adat, mert még Románia, Szlovákia és Lengyelország is növekedett tavaly. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, a recessziót nem szabad az MNB nyakába varrni. ,,A nemzeti bank felelőssége az infláció féken tartása, tehát nem engedheti meg, lesz rajta nyomás, de nem engedheti meg, hogy olcsó kamatokkal, serkentse, növelje a gazdasági növekedést. És azt gondolom, hogy ilyen típusú támadás, nyomás erősödni fog a nemzeti bankon, de nagyon nagy hiba lenne, mert az infláció az nem pusztult el, nem szűnt meg, lejjebb ment az üteme, de az árak nőnek” – magyarázta Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke.
A GKI vezérigazgatója arról beszélt Híradónknak, hogy a tavalyi évre az EU-s források elmaradása is rányomta a bélyegét, és szerinte most kiderült, hogy uniós pénzek nélkül képtelen nőni a magyar gazdaság.
,,Idén viszonylag nagyobb mértékben várhatók EU-s források, ugye éppen nem rég hirdette meg a kormány, hogy 900 milliárd forintért lesznek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatású projekt kiírások a következő fél évben, tehát ezek valamelyest azért nyilván lendületet fognak adni a gazdaságnak, de hát nem idén első sorban, hiszen ha idén osztják ki a pénzeket, akkor az jellemzően nem idén, hanem inkább jövőre lesz majd hatásuk” – fogalmazott Molnár László vezérigazgató. A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a Nagy Márton miniszter által idénre előirányzott 4 százalékos bővülés a legjobb esetben is csak 2 százalék körüli lehet.