Magyarország rendszerváltás utáni első köztársasági elnöke Göncz Árpád volt, aki 1990. augusztus 3-tól 2000. augusztus 3-ig töltötte be a tisztséget. Egymás után kétszer választották meg.
Göncz Árpád elnöksége alatt és utána is népszerű volt, ezt az is bizonyítja, hogy 90. születésnapján tisztelői szerenáddal köszöntötték. Göncz Árpád felesége kíséretében üdvrivalgás közepette az erkélyről üdvözölte a tömeget, akik azt skandálták, hogy vissza-vissza.
Göncz Árpádot Mádl Ferenc követte, aki 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 5. között volt köztársasági elnök. Az ő idejére esett az ország Európai Uniós csatlakozása.
„Szeretnék kifejezni innen is elismerésünket, köszönetünket annak a 15 országnak, népének amely eddig építette az új Európát” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki 2005-ben jelentette be, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust, 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak, aki megválasztás után kijelentette: visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni.
„Azt szeretném, ha elnökségem alatt vissza lehetne állítani ezeknek a fogalmaknak a becsületét és fényét, hogy haza, hogy tisztesség, hogy hűség” – mondta beiktatásakor Sólyom László.
Sólyom Lászlót öt év után, 2010 augusztus 6-án Schmitt Pál váltotta. Ő volt az, aki államfőként aláírta Magyarország új alaptörvényét 2011-ben. Schmitt Pál 2012. április 2-án plágiumbotránya miatt jelentette be lemondását az államfői posztról.
Áder Jánost 2012. május 10-én iktatták be hivatalába, többször megszólalt környezetvédelmi ügyekben, és megalapította a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.
„Egyre nagyobb mértékben bocsátottunk ki üvegház hatású gázokat, leginkább széndioxidot, és hogyha ez így megy tovább, akkor olyan mértékben nő a földfelszíni hőmérséklet, aminek drámai, akár az emberiség pusztulásával járó következménye is lehet” – mondta korábban Áder János.
Ádert 2017-ben az Országgyűlés újraválasztotta, noha a Parlament előtt tüntettek ellene.
Áder János után 2022. május 10-én Novák Katalin lépett hivatalba, ő lett Magyarország első női köztársasági elnöke, azonban ő sem tudta kitölteni hivatali idejét, 2024. február 10-én lemondott, miután óriási társadalmi felháborodást váltott ki kegyelmi döntése.