„Magyarország három legutóbbi köztársasági elnökéről is Orbán Viktor döntött. Kettő még a hivatali ideje lejárta előtt megbukott, a harmadik pedig csak súlytalan aláírógépként működött, egy pillanatig sem betöltve a köztársasági elnök valós szerepét”
– fogalmazott Novák Katalin lemondása után Dobrev Klára, majd hozzátette, azért, hogy mindez ne történhessen meg újra, a DK törvénymódosító javaslatot nyújt be a parlamentnek és a közvetlen köztársaságielnök-választás költségeinek minimalizálásáért pedig azt javasolják, hogy ez a választás is június 9-én, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokkal egy időben legyen – írja a Telex.
A párt ezzel párhuzamosan aláírásgyűjtést indít, szintén a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett.
A témával kapcsolatban a Jobbik-Konzervatívok „ismét benyújtja a köztársasági elnök közvetlen választására irányuló Alaptörvény-módosítást” – közölte a párt. A közleményükben kiemelték, „Orbán Viktor saját hűséges pártkatonáit ülteti az egyik legfontosabb főméltóság tisztségébe, a köztársasági elnöki székbe. […] Bízunk benne, hogy Orbán ugyanolyan rekordsebességgel jelenti be az Alaptörvény-módosítást ebben a kérdésben is, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Novák Katalin segítségére sietett, mindhiába”.
A Momentum sem tétlenkedik, a párt petíciót indított, szintén a közvetlen elnökválasztás érdekében.
„Novák Katalin pedofilvédő botránya az ékes bizonyítéka annak, hogy az állampárt által leuralt parlament nem képes olyan köztársasági elnököt választani, aki ténylegesen a teljes magyar nemzetet képes képviselni”
– írták, hozzátéve, hogy itt az idő, hogy az emberek közvetlenül választhassák meg az elnököt.
A lap kiemelte, hogy az ügyben az MSZP is alkotmánymódosítást kezdeményez. „A Fidesz és a KDNP által 2010 óta megválasztott köztársasági elnökök tevékenysége világosan mutatja, hogy a fideszes pártkatonák nem tudnak eleget tenni az Alaptörvényben meghatározott követelményeknek: nem önálló hatalmi ágként, hanem a kormányzati akarat végrehajtásának eszközeként tevékenykedtek. A Fidesz és a KDNP olyan gyakorlatot alakított ki, ahol az államfő nem különálló hatalmi ág”.
„Az MSZP álláspontja szerint ezért a demokrácia és a jogállam helyreállításának fontos eleme, hogy a köztársasági elnök függetlenedjen a végrehajtó hatalomtól, és valóban ellássa az Alaptörvényben rögzített feladatait: a nemzet egységének kifejezését, és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést”.
Az MSZP kihangsúlyozta azt is, hogy az Európai Uniós köztársaságok túlnyomó többségében jelenleg is a nép választja közvetlenül az államfőt.