Módosítást kér az ellenzék, hogy legyen transzparens a köztársasági elnöki kegyelmek indoklása.
Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott az ATV Start című műsorában, hogy van az államfői intézménynek és a kegyelmi jogkörnek egy konzervatív felfogása, amelyik tiltakozik az ilyen felvetések ellen, hiszen középkori hagyományként az uralkodó kegyelmi jogköre diszkrecionális, és ezzel nem fér össze semmilyen indoklás. Hozzátette, hogy ő ezzel ma már nem ért egyet.
Mint ismert, Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki pedofil ügyek eltussolásában vett részt, erre kényszerítette az ügy áldozatait. A köztársasági elnök kedden az ATV kérdésére szólalt meg először az ügyről. Azt mondta: undorodik a pedofíliától, az egyik leggusztustalanabb, legsúlyosabb bűncselekménynek tartja. Mint fogalmazott, elnöksége alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is. Hozzátette: az elmúlt napokban egy olyan politikai kampánynak vagyunk tanúja, ami rengeteg valótlan állítást tartalmaz.
Bármelyik kegyelmi ügyből lehet botrány
Jelenleg egy parlamentáris demokráciában a regulatív hatalom, ami a köztársasági elnök, egy komoly értékközvetítő funkcióval is bír, a kegyelmi jogkör nem egy negyedik fellebviteli fórum. A konzervatív felfogás képviselői pontosan ezért tiltakoznak az indoklás ellen, hiszen rendre olyan ügyek kerülnek elbírálásra, amikben mindig jogerősen elítéltek valakit. Az igazságot – ahogy a nevében is benne van – az igazságszolgáltatás szolgáltatja. Mindegyik kegyelmi ügyből lehet botrány, mert mindegyik mögött valami szörnyű tett van – mondta. Viszont az államfő valamiféle olyan személyes, vagy egyéb igazságossági szempontot emel be, amikor mérlegel, amit a bírói fórumok nem vehetnek figyelembe, vagy legalábbis nagyon perifériálisan vizsgálhatják – fejtette ki Schiffer András.
Szerinte ma akkor tölti be a köztársasági elnök a funkcióját, ha van indoklási kötelezettsége, már csak azért is, mert egyébként még a zárt eljárások végén is nyilvánosan hirdetik ki az ítéleteket. “Személyes adatok védelmével nem lehet takarózni” – fűzte hozzá. Szerencsésnek tartaná, ha az elnök minden esetben, összefoglaló jelleggel közölné a megadott kegyelmek érveit. A transzparencia pont az elnöki intézményt kímélné meg.
Áll a bál, a kormány hallgat
Schiffer András azt is mondta, hogy azt a következtetést érdemes levonni az ügyből, hogy “körülbelül hatodik napja áll a bál, és Magyarország kormánya nem szólalt meg”. A magyar alkotmányos rendszerben az ellenjegyzéssel a felelősséget a kormány vállalja – magyarázta. Érteni véli a Sándor-palota felfogását, hogy hallgat, bár hozzáfűzte, hogy sem Áder János, sem Mádl Ferenc nem hallgattak érzékeny ügyekben. Az ügyvéd hozzátette, hogy a Budaházy-ügyben is hiányolta a Sándor-palota indoklását, már csak a politikailag frekventált jellege miatt is.
„De ami ordító, az a kormánynak a hallgatása. Az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével a kormány átvállalja a felelősséget az elnök döntéseinél, ez így van a személyi döntéseknél is” – fejtette ki az ügyvéd. Ez a felelősség politikai értelemben mindenképp eljut Orbán Viktor miniszterelnökig, mert kizártnak tartja, hogy egy ilyen ügyben – ahol, bár nem a kegyelmezett követett el pedofil cselekményt, de maga az ügy pedofil-ügy -, Varga Judit igazságügyminiszter az ellenjegyzési jog egyáltalán felterjesztése előtt ne konzultált volna legalább Rogán Antallal. Tehát a politikai felelősség ott van a kormányon – húzta alá.
“Nem véletlen, hogy a kormány hallgat és slamasztikában hagyja a Sándor-palotát, amelyik a saját szerepfelfogása miatt védtelen ebben a helyzetben” – mondta el Schiffer András.
Az ellenzék által felvetett módosítások másik iránya, hogy bizonyos bűncselekményeket kivegyen a kegyelmi jog gyakorlása alól, például a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekményeket, gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményeket. Schiffer szerint ez a felvetés teljesen tarthatatlan.
Amit az állam büntetni rendel, az a kor felfogása szerint valamennyi elítélendő, gyalázatos cselekmény, azért rendeli büntetni az állam. Vagy a kegyelmi jogkört kellene megszüntetni – amivel ő nem értene egyet -, de ha elkezdünk “szemezgetni”, a vége az lesz, hogy kiürítik, feleslegessé teszik, tehát mégis csak meg kellene szüntetni ezt az intézményt – fejtette ki az álláspontját.