Fontos kijelentést tett a kancelláriaminiszter a nyugdíjrendszer reformjáról a december 1-ei Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta, a magyar rendszer fenntartható, és a következő tíz évben nem szorul módosításra.
Az ügy előzménye az volt, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés népjóléti bizottságában tartott meghallgatásán arról beszélt, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat pedig 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják.
Erre kérdeztek rá újságírók a Kormányinfón Gulyás Gergelynél: milyen nemzetközi szakértőkről beszélt Varga, és milyen változások várhatók ennek alapján a nyugdíjrendszerben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a kérdésben félreértés van.
„Uniós elvárás, hogy a helyreállítási alapban részt vevő államok köteles bizonyos tanulmányokat elvégeztetni különböző területeken. Az egyik ilyen a nyugdíjrendszer, annak vizsgálata, hogy az mennyire fenntartható” – mondta a miniszter, és kijelentette: a magyar nyugdíjrendszer fenntartható, és tíz éven belül nincs is szükség a módosítására.
Gyökeresen másként látja a helyzetet Farkas András. A nyugdíjszakértő szerint miközben a kormányzati nyilatkozatok alapján valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem számíthatunk, arra igenis égető szükség lenne.
A nyugdíjszakértő a Portfolión megjelent véleménycikkében azt írta: másfél évtized múlva mintegy egymillióval kevesebb járulékfizető lesz, mint ma, miközben kétszázezerrel nő a nyugdíjasok száma. Az érintettek ellátmányát a ma megszokott – európai összevetésben nagyon alacsony – szinten sem lehet biztosítani ilyen körülmények között.
Az egyetlen kézzelfogható eredmény
Farkas András szerint az egyetlen intézkedés, aminek hosszú távon is kedvező hatása volt, az a nyugdíjkorhatár emelése. Csakhogy szerinte emellett sürgető feladat lenne például a nyugdíjak megállapításával kapcsolatos anomáliák kezelése. A jelenlegi valorizációs eljárás során „gyakorlatilag ugyanolyan erejű tényező, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint az, amitől egyébként függ a nyugdíj.”
Csakhogy ennek hatására „minden nyugdíjas elszegényedési csúszdára kerül, ahonnan nem tud kiugrani, legfeljebb a csúszda meredékségén enyhíthet a 13. havi nyugdíj és a megfelelő nyugdíjemelés” – írta a szakértő, aki szerint nem megfelelő a magyar nyugdíjemelés, ugyanis hiába kell Magyarországon az infláció mértékével emelni a járadékokat, a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a nyugdíj reálértékének tényleges megőrzését.
„A nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak leszakadó értékét, sem pedig a mélyszegénységbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják, vagyis sem valorizációs, sem szolidaritási emelési korrekció nem érvényesül” – jelentette ki Farkas.
„Kell egy válság”
Az ATV Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a kormány semmi jelét nem mutatja annak, hogy érdemi munkába kezdett volna. Simonovits András szerint úgy tűnik, „egy olyan komoly válság kell a nyugdíjreformhoz, mint amilyen a 2008-2009-es hitelválság volt, és akkor talán csinálnak valamit.”
A Nyugdíjas Parlament elnöke úgy látja, mindemellett ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, növelni kell az ország verseny-, és teljesítőképességét, valamint az állam működésének hatékonyságát is. „Az EU átlagának megfelelően a GDP 12-13 százalékát a nyugdíjra kell fordítani. Ez az EU-ban 13,7 százalék, nálunk csak 7,5”. emlékeztetett Karácsony Mihály.
Mindez oda vezetett, hogy a magyar nyugdíjasok életszínvonala jelentősen elmarad az uniós átlagtól: a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 forint, 2022-ben 60 ezer nyugdíjas kapott 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillió idős ember nyugdíja pedig nem érte el a 140 ezer forintot.
Arról, hogy tíz év alatt 20 százalékkal esett a nyugdíjak reálértéke, itt írtunk.
2023-ban 1459 milliárd forint hiánnyal zárt a nyugdíjkassza a tervezett 1072 milliárddal szemben. 2022-ben még „csak” 690 milliárd volt a hiány, tavaly tehát megduplázódott.
Ennek ellenére rövid távon nincs finanszírozási kockázat, a következő néhány évben nincs ok az aggodalomra, mondta Süle Szigeti Bulcsú az ATV Egyenes beszéd című műsorban.
A nyugdíjszakértő ugyanakkor hozzátette, 10-15 év múlva viszont komoly problémák merülhetnek fel. Az egyik megoldás a nyugdíjkassza egyensúlyának fenntartásához a nyugdíjkorhatár emelése, ez azonban nagyon érzékeny kérdés, mert nem biztos, hogy a várható élettartam ugyanolyan gyorsan növekszik, mint amennyivel megemelnék a nyugdíjkorhatárt.
A szekértő szerint óvatos, 1-2-3 éves korhatár emelés lehet reális, ha a döntéshozók újra ehhez az eszközhöz nyúlnak.
Azzal, hogy gondolkodnak-e pártlapításban a nyugdíjasok az érdekérvényesítés hatékonyabbá tételéért, ebben a cikkünkben foglalkoztunk.