“Brüsszel évek óta ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és folyamatosan zsarol bennünket. Most már papírunk is van erről. A Financial Times hasábjain jelent meg a brüsszeli zsarolási kézikönyv. Brüsszel azzal zsarol, hogy ha szuverén országként viselkedünk, akkor ők összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal, és Magyarországot nyugati pénzügyi blokád alá veszik.
„Ez Armageddon lenne, amit nem fogunk hagyni. Megvédjük Magyarország érdekeit. Minket nem lehet megzsarolni!”
– írta ki Orbán Viktor a Facebook-oldalára még mielőtt Brüsszelbe, a rendkívüli EU-csúcsra indult. S noha több uniós diplomata is cáfolta név nélkül, az FT-értesülést, a miniszterelnök a La Point francia lapnak adott interjújában is azt mondta: van némi tapasztalatuk a nemzetközi politikában, “nem az óvodából jöttünk ki”. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a vele szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztos, hogy létezik ilyen.
Éjszaka már tárgyalt Macronnal és Melonival
Orbán Viktor tehát szigorú brüsszeli válaszlépésekkel számol és kemény tárgyalásokra készül Brüsszelben. A tét: Ukrajna számára az uniós 50 milliárd euró – és tegyük hozzá: az EU hétéves büdzséjének a módosítása, 100 milliárd eurós megemelése.
A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor éjszaka Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is tárgyalt már.
Szerdán a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs annyit mondott a kérdésünkre az EU-csúcs és “a magyar ajánlat kapcsán: “tárgyalunk”. A miniszterelnök által ismertetett javaslat a mérvadó.
Kormányközeli források tegnap munkatársunknak megerősítették:
“a tárgyalási pozíciók még nyitottak”, több elem is “mozog”.
Mi a magyar javaslat?
Orbán Viktor két hete, amikor Fico szlovák miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatót tartott nem zárta ki azt sem, hogy újra vétózni fog, kijelentette:
“ha Brüsszel elfogadja a magyar javaslatot, Ukrajnának lesz segítség az Uniós költségvetésen kívül. Ha nem fogadja el, akkor sajnálatos módon kénytelen vagyok ezt a folyamatot megállítani”.
A decemberi Kormányinfón Orbán Viktor a “vétójáról” azt mondta, Ukrajnának “olyan pénzt akarunk odaadni, amely jelenleg nincs”. Akkor a miniszterelnök négy pontban foglalta össze, mi a magyar álláspont:
1. ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor először is ne adjunk öt évre, mert fogalmunk sincs arról, mi lesz negyed év múlva, nem hogy mi lesz öt év múlva. “Tehát valami értelmes időkeretet jelöljünk ki” – javasolta a miniszterelnök.
2. a támogatás mértékét aszerint határozzuk meg, hogy az Egyesült Államok mennyit vállal abból a teherből, amit ma Ukrajna támogatása jelent.
3. ha adunk is ilyen pénzt, azt semmiképpen ne adjuk a költségvetésen keresztül, mert egy bizonytalan nagyságrendű tétel szétzilálja a uniós költségvetésünket, és nem szól amellett semmi érv, hogy miért kellene ilyen bonyolult módon bevezetni a pénzt a költségvetésbe, onnan meg bonyolult rendszerben kiutalni. Ahelyett azt mondjuk: a nemzeti össztermék arányában azt az összeget, amit szán erre a célra mindenki tegye le, de az uniós költségvetésen kívül.
4. mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni, egyszer elkövettük ezt a hibát, a COVID, gazdasági válság miatt… de több tagállam nem kapott efyetlen fillért sem…
“Mindenki fussa a saját kockázatát, és vállalja a ráeső részt. Ez a magyar álláspont”.
A már idézett Ficoval közös sajtótájékoztatóján a miniszterelnök hangsúlyosan megismételte: segíteni akar Ukrajnának, az 50 milliárdot négy év alatt kell részletekben odaadni, közös 27-es hitelfelvelvételt nem tud támogatni, és Ukrajna támogatását külön kell választani az EU-s költségvetés megemelésétől az EU-csucson – nehogy előfordulhasson, hogy a tagállami/nemzeti források Ukrajnában kössenek ki.
Konkrét összegeket nem mondott, de Fico a decemberi EU-csúcs után arról nyilatkozott: a magyar kormány kész 350 millió eurót ukrajnai támogatásra juttatni – egy nagy, 17 milliárdos Uniós keret részeként -, és ennek magyar feltétele:
az EU-s helyreállítási forrásokat ne 2026 augusztusáig, hanem ‘28 nyaráig lehessen felhasználni.
Feloldhatatlan ellentét a vétójog miatt?
A legfrissebb, Le Point-interjújában azonban a miniszterelnök egy feltételt hangsúlyozott: ne egy döntéssel utalják Kijevnek az 50 milliárdot, hanem a 27-ek évről évre újra és újra – egyhangúlag – döntsenek majd róla.
A Szabad Európa viszont épp ezért írt vörös vonalról, a brüsszeli tudósítójuk arról számolt be: feloldhatatlannak tűnő ellentét feszül a magyar miniszterelnök által egy évenkénti felülvizsgálat keretében kért vétójog és az EU26-ok kategorikusan elutasító álláspontja között. „A vétójog kérdése számunkra vörös vonalnak számít”.
D-day ?
Megjósolhatatlan – ezt mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kérdésünkre a szilveszteri nagyinterjúnkban arra, hogy Orbán Viktor újra kimegy-e kávézni az EU-csúcson – azaz a 26-ok újra nélküle döntenek-e, euúttal Ukrajna 50 milliárdos uniós támogatásáról.
Most a ma délelőtt 10 órakor kezdődő rendkívüli EU-csúcs előtt mások is azt gondolják: “megjósolhatatlan az események kimenetele, az is, hogy Orbán Viktor újra vétózik-e.
Hiszen a 20 milliárdos “követelésre” Ursula von der Leyen már előre megadta a választ: a Magyarországnak járó EU-s forrás blokkolva marad.
Van brüsszeli forgatókönyv 26-os, azaz Orbán Viktor nélküli döntésre is, de mind von der Leyen, mind Charles Michel ET-elnök egységes, 27-ek által hozott döntést szeretne. Ezt derült ki a drámai hangú meghívóleveléből is, amiben azt írta:
“a megállapodás megkötése létfontosságú a hitelességünk szempontjából, és nem utolsósorban az Ukrajnának nyújtott állhatatos támogatás iránti elkötelezettségünk szempontjából”.
Kérdés, mi a brüsszeli ajánlat Orbán Viktor számára. A miniszterelnök tegnap este “meglátogatta” a Brüsszelben traktorokkal tüntető gazdákat, jelezve: Brüsszelben változás kell. Azt hibának nevezte, hogy a vezetők nem veszik komolyan az utca emberének a véleményét.
Ami a mai tárgyalásokat, az EU-csúcsot illeti: sokat elárul, hogy Orbán Viktor EU-ügyi minisztere, Bóka János tegnap a normandiai partraszálláshoz hasonlította a mai rendkívüli EU-csúcs jelentőségét, miután a “D-day”-ről posztolt a Facebook-oldalán egy közös fotót Orbán Viktorral, a brüsszeli küzdelemre készülve.