Már minden a holnapi EU-csúcs körül forog, a Financial Times vasárnap esti cikke után több információ is megjelent annak cáfolatáról, hogy Brüsszel keményen megbünteti-e Magyarországot – pénzügyi blokádot generál, jegeli az összes uniós forrást – ha Orbán Viktor újra vétózna az Európai Tanács február 1-jei ülésén az Ukrajnának szánt 50 milliárd ügyében.
A miniszterelnök korábban négy pontban jelölte meg, milyen feltételekkel tudna igent mondani az EU-csúcson a hatalmas ukrán segélyre, de egy újabb vétót sem zárt ki. A “magyar javaslat” – amit a kormányfő korábban ismertetett – kikötötte, hogy ne közös hitel legyen az alap, ne az EU-s 7 éves büdzsé keretein belül történjen, de azt is, hogy ne egy döntéssel utalják Kijevnek az 50 milliárdot, hanem a 27-ek évről évre újra és újra – egyhangúlag – döntsenek majd róla.
A miniszterelnök ezt az évről évre ismétlődő döntést hangsúlyozta a Le Pointnak adott, kedden megjelent interjújában is.
De kitért a zsarolásra is. “Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a vele szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztos, hogy létezik ilyen” – jelentette ki.
A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán visszautasította, hogy Brüsszel összekösse a ukrán kérdést és a jogállamiságot, “a kettőnek semmi köze egymáshoz” – posztolta. “Zsarolások helyett stratégiai nyugalomra van szükség” – szögezte le.
A Reuters Orbán Balázs egy másik, X-bejegyzésére hivatkozva írt arról a hét elején, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója “az X-en megerősítette, hogy Budapest szombaton javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben jelezte, kész az EU költségvetésének felhasználására a segélycsomagra, és közös uniós adósság kibocsátására annak finanszírozására, ha további „kikötésekkel” is kiegészítik” . Tegyük hozzá: Orbán Balázs az FT-t idézte be, ahol egy múlt szombati Bóka János-javaslatra hivatkoztak.
Most egy konferenciáról távozóban kérdeztük meg a miniszterelnök politikai igazgatóját a holnapi EU-csúcs kapcsán, hogy Brüsszelben lehet-e kompromisszum, és mi most a magyar javaslat.
Orbán Balázs annyit mondott: “tárgyalunk”. A miniszterelnök által tett nyilatkozat a mérvadó arról, hogy mi a magyar javaslat.
Mindebből arra lehet következtetni – és ezt erősítették meg más, kormányközeli forrásaink is, hogy “a tárgyalási pozíciók még nyitottak”, több elem is “mozog”.
Szabad Európa: feloldhatatlan ellentét, “vörös vonal a vétójog”
A Szabad Európai brüsszeli tudósítója ugyanakkor kedden azt írta: diplomaták szerint napok óta permanens tárgyalások zajlanak az EU részéről az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnökei és a magyar serpa, Bóka János között egy olyan megoldásról, amely megnyitná az utat az ukrán csomag EU27-es körben történő elfogadása előtt, ami továbbra is az első számú prioritás. A tárgyalásokkal párhuzamosan – úgy tudjuk – több európai vezető telefonon is győzködni próbálta a magyar miniszterelnököt, köztük Mark Rutte holland kormányfő, aki állítólag szombaton beszélt magyar kollégájával. Egyelőre a legkisebb eredmény nélkül, mert bár egy magas rangú EU-diplomata szerint a magyarok részéről az elmúlt napokban történt bizonyos pozitív elmozdulás, messze nincs garancia a megállapodásra.
Ennek oka:
feloldhatatlannak tűnő ellentét feszül a magyar miniszterelnök által egy évenkénti felülvizsgálat keretében kért vétójog és az EU26-ok kategorikusan elutasító álláspontja között. „A vétójog kérdése számunkra vörös vonalnak számít”
– húzta alá kedden újságíróknak nyilatkozva egy nagyobb tagállam vezető diplomatája a Szabad Európa tegnapi cikke szerint.