A halálos fenyegetés ellenére Kárpátalján, Ungváron tárgyal ma Szijjártó Péter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, hogy előkészítsék az Orbán-Zelenszkij csúcstalálkozót. A külgazdasági és külügyminiszter vasárnap délután tette egyértelművé, az életveszélyes fenyegetés ellenére elutazik Kárpátaljára, hogy Kulebával tárgyaljon, mert “Kelemen atya írt sms-t, hogy a győri bencés rendház összes szerzetese imádkozik értem, úgyhogy tutira nem lesz semmi gond”.
A Szijjártó-Kuleba csúcsra négy nappal az ukránok számára fontos rendkívüli EU-csúcs előtt kerül sor, amit azért hívtak össze február 1-re, mert a decemberi EU-csúcson “éjszakai műszakban” Orbán Viktor megvétózta, hogy 50 milliárd eurós támogatást szavazzanak meg a 27-ek Ukrajnának.
A légkör fagyos, Brüsszelben múlt hétfőn Szijjártó Péter épp azzal ment szembe – és a teljes magyar diplomácia -, hogy a Békekeret terhére éves 5 milliárd eurós segélyt adjon az EU Kijevnek fegyverszállításokra. A Spiegel diplomáciai források alapján valamiféle enyhülést vetített előre magyar részről, ezt azonban a külügyi szóvivő határozottan cáfolta.
A mai ungvári tárgyalások hangulatára nyilván rányomja a bélyegét, hogy nem lehet tudni, Orbán Viktor újra vétózik-e Brüsszelben az EU-csúcson, és ha a nemzeti konzultáció másfél milliós eredménye lesz a legitimációs ereje a miniszterelnök elutasító álláspontjának az ukrán 50 milliárdos segélyt illetően, akkor nehéz lesz elmozdítani az “igen” felé. Ráadásul Orbán Viktor nem zárta ki két hete, hogy újra vétózni fog.
Meglesz-e az Orbán-Zelenszkij csúcs február 1-je előtt?
Orbán Viktor már találkozott Zelenszkijjel Buenos Airesben az argentin elnök beiktatási ceremóniáján, mint a miniszterelnök utóbb fogalmazott: ott “a szél sodorta őket össze”.
Utóbb kiderült az is, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának a kérdését érintették – amit Orbán Viktor a decemberi EU-csúcson nem is akadályozott meg. Scholz kancellár javaslatára kiment kávézni, és így a 36-ok megszavazták az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ezzel, a kárpátaljai magyarság kérésének is eleget tett.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az emlékezetes EU-csúcs után azt nyilatkozta az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások kapcsán: “legalább 75 olyan pont van még a folyamatban, amikor vétózhatunk”.
Zelenszkij a magyar miniszterelnökkel a “találkozójáról“ annyit mondott a bienos aires-i egyeztetésükről: Orbán Viktorral „nyíltan, köntörfalazás nélkül tárgyaltunk európai ügyekről.”
“Fő feladat…“
Amikor december elején felvetődött az Orbán-Zelenszkij találkozó lehetősége, Szijjártó Péter a megfelelő előkészítést hangsúlyozva egyértelművé tette:
mi szívesen állunk természetesen a magas szintű magyar-ukrán párbeszéd előtt, amennyiben az megfelelő módon elő van készítve.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője pedig – akivel Szijjártó Péter több telefonbeszélgetést is folytatott – mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában nemrégiben: „Határozottan haladunk a Zelenszkij és Orbán közötti találkozó felé. Ez lesz a fő feladatunk a Dmitro Kuleba külügyminiszterrel és Szijjártó miniszterrel január 29-én Ungváron tartandó találkozónkon”.
Jermak megjegyezte:
már van egy megállapodás arról, hogy annyi órát szánnak rá, amennyi szükséges ahhoz, hogy minden kérdést megvitassanak és megegyezzenek abban, hogy mikor, hol – és milyen lehetséges megállapodásokkal – kerülhet sor az ukrán elnök és Magyarország miniszterelnöke közötti találkozóra.
„Dmitro Kuleba és én a kérdések teljes spektrumát körbe akarjuk járni. Rengeteg van belőlük. Magyarország a szomszédunk, Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. Ezért beszélnünk kell és konstruktív párbeszédet kell kialakítanunk” – tette hozzá Jermak.
Gesztusok Kijev részéről – magyar elvárások
A decemberi EU-csúcs előtt az ukrán parlament módosította a nyelvtörvényt, ezt pozitív irányba tett lépésnek nevezték “egy hosszú úton”, de szakértők jelezték: a nyelvtörvénymódosítás nem állítja helyre a kisebbségi iskolák jogi státuszát. Az ukrán állam “nemzeti kisebbségi központokat” állítana fel, ez a kárpátaljai magyar szervezetek “ellenébe mehet”.
A legemlékezetesebb konfliktus előtte az volt tavaly ősszel, amikor Munkácson egy középiskolai tanévnyitón száműzték a magyar zászlót és a nemzeti színek használatát is, valamint az igazgató beszéde is csak ukránul hangzott el a magyar tannyelvű iskolában.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig a parlamentben tavaly december közepén – még az emlékezetes EU-csúcs előtt – megüzente Kijevnek:
a kárpátaljai magyarság jogainak a tekintetében a 2015-ös jogosítványokat helyreállítását várja el a magyar kormány.
Ez lesz a magyar tárgyalási alap nyilván ma Ungváron is, a külügyminiszteri találkozón.