Magyarországon a teljes lakosság közel 21 százalékát alkotják a nyugdíjasok, pontosabban az öregségi nyugdíjra jogosultak mintegy 2 millió fős tábora. Ha a 8,2 millió fős felnőtt népesség a viszonyítási alap, akkor közel 25 százalékos arányt kapunk, ami a választásokra is jelentős befolyással lehet.
Ennek pedig azért van jelentősége, mert a magyar nyugdíjasok életszínvonala jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 forint, 2022-ben 60 ezer nyugdíjas kapott 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillió idős ember nyugdíja pedig nem érte el a 140 ezer forintot.
Arról, hogy tíz év alatt 20 százalékkal esett a nyugdíjak reálértéke, itt írtunk.
Éppen ezért sokan úgy vélik, hogy ha sikerülne egy irányba állítani az idős generációt, vagy legalább egy jelentős részét, azzal sokkal hatékonyabban tudnák érvényesíteni az érdekeiket.
A kérdés, lenne-e realitása egy nyugdíjas pártnak.
„Együgyű” pártnak nincs esélye a választáson, márpedig egy nyugdíjas párt nyilvánvalóan egyetlen ügyre, a nyugdíjkérdésre fókuszálna, mondta az atv.hu megkeresésére Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) alapító elnöke. Juhász emlékeztetett rá, hogy a múltban voltak nyugdíjas pártok Magyarországon, például a Nyugdíjasok Pártja 50+, vagy a Lendülettel Magyarországért, ám ezek az 1 százalékos eredményt sem érték el. Ennek pedig az lehet az egyik oka, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultak kétmillió fős tábora is éppen úgy megosztott, mint a teljes társadalom, de még a kétmilliós létszám fele, egymillió nyugdíjas is sokféle. Ez azt jelenti, hogy korosztályos alapon nincs értelme pártot szervezni, mondta lapunknak Juhász László.
Hasonlóan vélekedik Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament egyesület elnöke is. Mint lapunk megkeresésére elmondta, az állami nyugdíjban részesülők tábora nagyon heterogén, hiszen a nyugdíjak 40 ezer forinttól 1 millióig terjednek. Karácsony a különféle érdekekkel kapcsolatban megjegyezte: az úgynevezett „luxusnyugdíjasok” – a 600 ezer forint vagy afeletti ellátásban részesülők – a nyugdíjreform legnagyobb ellenzői, ráadásul éppen az ő lobbierejük a legnagyobb.
A pártalapítás pedig azért sem reális, mert a pártoknak sem áll érdekében: a nyugdíjasok ugyanis a legaktívabb választói réteg, nagy arányban vesznek részt a közéletben, ezért a pártok – kormány és ellenzék – folyamatos ígéretekkel igyekszik megnyerni és maguk mellett tartani őket.
Magyarországon egyébként több mit 800 nyugdíjas szervezet működik, közülük 230 részesül az adózók 1 százalékos felajánlásából.
A magyar nyugdíjas párt megalapításának irrealitását némiképp cáfolja, hogy Szlovéniában van nyugdíjas párt, sőt számos alkalommal be is került a parlamentbe, tette hozzá Karácsony Mihály.