„Eljött az idő, amikor visszavonulót kell fújnom, legalábbis egy időre. Még ne temessenek, mert ha az erő el is szállt belőlem olykor, az életkedvem, az életörömöm nem múlik el. Bármennyire is sérülékenynek tűnök most, olyan embernek, aki segítségre szorul, nem tervezem a visszavonulást. De muszáj megállnom, szó szerint és átvitt értelemben is. A lábaim hallják fentről a parancsot, hogy menj tovább a megkezdett úton, de nem engedelmeskednek. Kétszer is összeestem, és ez nem volt jó élmény”
– mondta az író, aki a következő előadásait is lemondta. Emellett kijelentette azt is, hogy bár szeretett felesége ápolásra szorul és minden energiájával segíteni próbálja, most ő maga is segítségre szorul, így néhány hétre egy orvosi háttérrel rendelkező idősek otthonába kerül, addig a családtagok oldják meg párja ápolását.
Arról is beszélt, hogy legutóbb Bécsben tartott előadást, ami alatt enyhe szívrohama volt. Segítséggel befejezte a műsort, majd valahogyan hazakeveredett – írja a Blikk.
„Szabad-e kockáztatnom, szabad-e „rozoga üzemmódban” közönség elé állnom? Éppen ezért a hátralévő életemben home office-ban dolgozom majd. Ami azt jelenti, hogy adott esetben élő telefonos kapcsolás során mondom majd a magamét, vagy pedig az otthonomban fogadok televíziós stábot kamerával, riporterrel. Pedig csodaként éltem meg a legutóbbi előadásomat is Bécsben, a Mozart-házban. Életem talán legjobb előadása volt ez”
– fogalmazott az író, aki Bécsben olyan szeretettel találkozott, ami megrendítő élmény volt számára.