Hozzátette: Rákosrendezőn van egy gyönyörű, de lepusztult pályaudvar-épület, van egy másik épület is, amelyik már majdnem összedőlt. Az elhagyott épületekbe hajléktalanok költöztek az elmúlt évtizedekben – hangzott el.

Ami most van, az biztosan nincs jó hatással a környezetre, hiszen régi gázolaj-tartályokból, szénlerakatokból folyamatosan szivárog a szennyvíz a Rákos-patakba és a talajba – mondta Garay Klára. Ha nem kezdenek a környékkel semmit, a Rákos-patak közönséges szennyvízcsatornává alakul ezen a szakaszon, miközben az angyalföldi, zuglói, kőbányai továbbá a XVII. kerületi önkormányzatok mindent megtesznek, hogy a patak környéke egy szép és egészséges városközpont lehessen -tette hozzá.

A MÁV és Zugló időről időre nagytakarítást rendez Rákosrendezőn, ami aztán gyorsan visszavonzza azokat, akiket nem kéne

– mondta Garay Klára, kijelentve: ezek az időről időre bekövetkező rendrakások csak a felszíni szennyeződéseket képesek megszüntetni, a talajba leszivárgott szennyeződések felszámolásához ez kevés. A pályaudvar tele van a szovjet időkben itt működő szén- és olajátrakóból itt maradt tartályokkal, amelyek a talajban vannak betonbunkerekben. Fogalmunk sincs arról, hogy egyáltalán mekkora a szennyeződés – hangzott el.

Garay Klára hozzátette: nem tudni, hogy a kormány ígérete a talaj megtisztítására és a helyszín előkészítésére az arab befektetők számára mennyibe fog kerülni. A főpolgármester számításai szerint a kormány által erre a célra ígért 300 milliárdos összeg Rákosrendező rendbetételére és a Kisföldalatti meghosszabbítására sem lesz elég. A szakértő úgy véli: ma Magyarországon a kiemelt beruházások esetében nem mérik fel előzetesen a tennivalókat és a beruházások környezeti hatásait, így fordulhat elő, hogy ötszörösére nőnek menet közben az egyes beruházások költségei.

Ha elvégeznék a kötelező előzetes hatástanulmányt, akkor a beruházás megkezdése előtt lehetne tudni, hogy mi a teendő közlekedés-ügyben, vagy a talaj fertőtlenítése ügyében

– szögezte le Garai Klára. Szerinte olyan kérdésekre kell választ kapni, hogy hol húzódjon a felüljáró, hova vezessen az 1-es metró meghosszabbított szakasza (a jelenlegi tervek szerint a Csáktornya parkig, vagy az arab befektetőknek megfelelően az M3-as túloldaláig).

A kormánynak a dubaji befektető mellett Zuglóval, a XIII. kerülettel, a főpolgármesterrel és a hatóságokkal is egyeztetnie kellene ezekről a kérdésekről – mondta Garay Klára, hozzátéve: Magyarországon 2018 óta már nincsenek független szakhatóságok, helyettük kormányhivatalok működnek.

A kormány és a dubaji befektető közötti szerződésben szerepel, hogy a hatóságokkal és a lakossággal is egyeztetnek, de ez az elmúlt 10 évben egyetlen kiemelt beruházás esetében sem történt meg – mondta Garay Klára, aki szerint ezért az elmúlt 10 év összes kiemelt beruházása törvénytelen.

Itthon

Rákosrendező borzalmas állapotban van – de tényleg a Mini-Dubaj a megoldás?

kapcsolódó cikkeink