“December 15-e óta az Európai Bizottság gyakorlatilag a téli szünetét tölti. Abban bízunk, hogy most januárban majd ismét lesznek tárgyalások, akár Hankó Balázs, akár Bóka János és én is, mindhárman készen állunk arra, hogy tárgyaljunk” - jelentette ki Navracsics Tibor a brüsszeli tárgyalásokról, az Erasmus programról a Mandiner Reakció podcast interjújában, amit szerdán rögzítettek.

“Arra várunk, hogy az Európai Bizottság rámondja a megoldási lehetőségekre a saját válaszát a kuratórium tagság kapcsán, hogy 4-5 év, vagy 6 év az elfogadható, hogy meg tudjunk állapodni” - közölte a területfejlesztési és közigazgatási miniszter, aki az uniós források felelőse is, és akinek január elsejétől már van önálló tárcája.

Az összeférhetetlenség kapcsán is a brüsszeli, bizottsági válaszra vár a kormány, hogy polgármesterek, az Európai parlamenti képviselők, magyar parlamenti képviselők lehetnek-e kuratóriumi tagok, vagy nem. “Hol húzzuk meg a határt?” - vetette fel a miniszter, hozzátéve: ebből adódóan ő most nem tudom megmondani, hogy akár holnap megszülethet-e a megállapodás a részükről, az a kérdés, hogy az Európai Bizottságban van-e hajlandóság - derült ki a szavaiból.

Éppen azért - mint mondta - arra kérték a Bizottságot, hogy tolják ki a határidejét a pénzügyi megállapodásnak. Az, hogy az Európai Bizottság ehhez hozzájárult, azt mutatja, hogy az ő részükről is van egy hajlandóság a megállapodásra, hogy ne csússzanak ki az Erasmus-határidőből - emelte ki a tárgyalási folyamatról.

Arról, hogy a miniszter a lengyel hírügynökségnek adott év eleji interjújában mit nyilatkozott a brüsszeli tárgyalások megrekedéséről, itt számoltunk be.

A biztosokról: “Kollaboráns” vagy “oroszlánszívű demokráciaharcos”?

A tárgyalások és az uniós források érkezése kapcsán a Mandiner podcast interjúban Navracsics Tibor felidézte, hogy Ursula von der Leyen 2022 augusztusában megállapodott az akkori lengyel kormánnyal a uniós helyreállítási alap forrásainak a hasznosításáról. “Abban a pillanatban az Európai Parlamenten belüli liberális képviselők Guy Verhofstadt vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a von der Leyen bizottság ellen. Ez egy valós veszély. Az a biztos, aki amúgy is közeledik a mandátumának végéhez - hiszen valószínűleg október 31-én, vagy november 30-án le fog járni a jelenlegi bizottságnak a mandátuma, és egy új fog alakulni -, saját magából kiindulva is már azon gondolkodik, hogyan folytatja tovább a pályáját. Viszonylag kevesen visszavonulna.

"Johannes Hahn például vissza fog vonulni. De még őnála is talán szempont az, hogy hogyan kerül be a történelmi, vagy a politikai évkönyvekben. Mint olyan ember, aki kollaboráns, a diktatúra terjeszkedését készítette elő, vagy aki oroszlánszívű és bátran harcol a demokráciákért”

- fogalmazott Navracsics Tibor, aki közelről ismeri a bizottsági rendszer működését, a brüsszeli világot, 2014 és 2019 között uniós biztos volt.

Ezek nevetségesnek tűnnek - jegyezte meg -, “de ezek létező személyes szempontok, ami az ő számukra fontos. Amikor az Európai Parlament ilyenekkel fenyegeti az Európai Bizottságot, akkor azt láthatjuk, ezek hatnak, ezek az érvek. És az Európai Bizottság is elbizonytalanodik” - mondta a miniszter.

Azt is hozzátette, hogy “amikor arról van szó, hogy egyáltalán a tárgyalásokat nevezhetjük-e tárgyalásoknak, vagy csak a megbeszélés szót kellene használni az angolban, az tökéletesen tükrözi azt, hogy az Európai Bizottság mennyire fél az Európai Parlament zsarolásától. Az elkövetkező fél évben nem fog enyhülni ez a nyomás” - prognosztizálta.

Arra, hogy “jutalom-e” a 10 milliárd forint - a döntést az EU-s forrás felszabadításáról a Bizottság decemberben meghozta - Navracsics Tibor azt mondta: “Nem”. Azt is elmondta, hogy “a parlamentben azt kérdezték tőle, amikor még nem volt nyilvános, hogy meg fognak indulni a pénzek, hogy ő vigaszdíjként kapja-e esetleg ezt, mert nem sikerült az uniós forrásokat megszereznie. Nem jutalom, a kettő között csak időbeli egybeesés van” - tette egyértelművé.

A helyreállítási pénzekről: nagy a nyomás a Bizottságon, hogy a ‘26-os határidőt hosszabbítsa meg

A podcastban rákérdeztek az uniós helyreállítási forrásokra is - a Covid miatt a 27-ek közös hitelfelvételről döntöttek évekkel ezelőtt -, aminek a vissza nem térítendő és a hitel részét is igényelte a magyar kormány. Ezzel kapcsolatban egy RePowerEU előleg érkezett már, közel 1 milliárd euró. Most a podcastban Navracsics Tibor elmagyarázta az EU-s pénzek érkezésének a “működését” is.

Mint fogalmazott, úgy tudunk előre haladni, ha mi beküldjük Brüsszelnek a számláinkat az elvégzett munkáról, és megtéríti ezeket az Európai Bizottság. “A helyreállítási alapnál most kapunk két részletben előleget, a nagyobbik csomagot megkaptuk, a kisebbik csomag valamikor a közeljövőben megérkezik, és utána el kell indulnunk a projektekkel, amelyeknek a számláit aztán küldjük ki és kapjuk meg ezeknek az utólagos megtérítését” - mondta a miniszter.

Felhívta a figyelmet, hogy “itt van egy nehezítő körülmény”. A mostani brüsszeli szabályozás szerint ugyanis 2026. augusztus végéig, tehát két és fél év múlva minden olyan projektnek, amely a helyreállítási alapból van finanszírozva, nem csak meg kell valósulnia, de működnie is kell az energetikai projekteknél, engedélyezésnél, területhasználatnál és más területen is. “Ez egy nagyon-nagyon felgyorsított beruházást jelent. Ráadásul az országok egy jelentős része, mint Magyarország is, kamatoztatás gondokkal is küzd. Ha túl sok beruházás indulna egyszerre, akkor egész egyszerűen nincsen annyi cég, amivel ezt kivitelezni tudnánk. Ez sok esetben olyan speciális szakértelmet is igényel, amellyel nem minden ország rendelkezik.

“Tehát a most kezdődő időszak számunkra egy nagyon feszített időszak lesz, de más tagállamok számára is. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik csak most bocsátkoznak bele a tényleges beruházási időszakba, más tagállamoknál is csúsztak eddig a kifizetések, éppen ezért nagyon-nagyon nyomás az Európai Bizottságban, hogy ezt a ‘26 nyár végi határidőt változtassa meg” - jelentette ki Navracsics Tibor.

A miniszter ezzel megerősítette, hogy későbbi határidőt szeretne a magyar kormány. De nem kapcsolta ezt össze az Ukrajnának szánt uniós 50 forrás megszavazásával, sem mással.

Az Euronews írt a héten arról, hogy Orbán Viktor újabb feltételt támasztott, azt kéri, hogy Covidhoz kapcsolódó helyreállítási pénzeket ne 2026-ig, hanem 2028-ig lehessen lehívni.

Ezt Szijjártó Péter lényegében visszautasította az ATV kérdésére, mondván, hogy nem bazári alkudozásról van szó, a pénzek Magyarországnak járnak, azt adják oda.

Pedagógusok béremelése

A szerdán felvett Mandiner podcastban Navracsics Tibort a pedagógus béremelésről is kérdezték, az uniós források érkezése vonatkozásában.

Visszaidézték, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az atv.hu-nak adott év végi interjújában azt mondta: még nem jött meg egy levél az Európai Bizottságtól, így még mindig nem lehet száz százalékosan kijelenteni, hogy az a bizonyos 32,2 százalékos átlagos tanári béremelés elindul januárban.

Ha utófinanszírozás van, és annyi mindenben vitázunk Brüsszellel, és magunk oldunk meg dolgokat, akkor a tanári béremelést miért tesszük függővé, legalábbis az uniós forrásoktól? - kérdezték a minisztert még szerdán .

“Az egy technikai levél valóban, egy hivatalos megerősítés az Európai Bizottságtól, hogy minden, amit eddig tettünk, az megfelel a megállapodásnak és az Európai Bizottság is úgy gondolja, hogy mi teljesítettük a megállapodásban foglaltakat, következőképpen léphetünk a következő fázisba a tényleges kifizetések fázisába” - magyarázta el a miniszter. Erre azért van szükség, mert ilyen szinten áll ma a bizalmi szint az Európai Bizottság és a magyar kormány között - tette hozzá.

Mint mondta, az Európai Bizottsággal, az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban “egész egyszerűen ma azon a szinten állunk, hogy írásbeli garanciákat kérünk egymással szemben, ők tőlünk és mi tőlünk” - írta le a helyzetet Navracsics Tibor.

Arra, hogy “fagyos-e” a viszony a kormány és a Bizottság között, Navracsics Tibor azt mondta, ez nem rossz jellemzés.

“A két intézmény között azt mondhatjuk, hogy fagyos”. De nincs semmilyen emberi probléma, csak egyszerűen a bizottság szakértői és a magyar kormány szakértői is kölcsönösen arra gondolnak, hogy a másik esetleg a legkisebb félreértelmezésre is okot adó tényezőt is félreértelmezheti - magyarázta.

Arra a közbevetésre, hogy magyarországi plakáton Ursula von der Leyen ott van, ez ronthat-e a bizalmi szinten, Navracsics Tibor azzal reagált: ő nem találkozott ezzel az érvvel. Emlékeztetett, hogy volt idő, amikor az egykori olasz miniszterelnök, Matteo Renzi egy egész választási korteshadjáratot szentelt az Európai Bizottság elleni kampánynak. Akkor még ő is uniós biztos volt - tette hozzá.

A tanári béremelés kapcsán azt mondta: ez “nem csak tanári béremelésről szól”, ez valójában az egész oktatási rendszernek egyfajta az Európai Unió által támogatott reformja.

A miniszter korábbi példát is felhozott: mint mondta, volt ennek “egy sokkal csendesebb, vagy problémamentesebb előzménye is”.

Amikor az igazságügyi és közigazgatási tárca élén volt miniszter, és a területi közigazgatást átalakították, akkor is ugyanígy működtek együtt az Európai Bizottsággal az úgynevezett Államreformok program keretén belül, és akkor is kaptak “társfinanszírozást az intézmény átalakítása és a közigazgatásban dolgozók bérének a megtámogatására az ellentételezésére is. Most ugyanez történik” - jelentette ki.

“Amikor megkötöttük ezt a megállapodást, akkor fogalmunk sem volt még arról, hogy az Európai Bizottság, illetve a Tanács döntése értelmében nem érkezik meg ez a pénz”
- jelentette ki.

Navracsics Tibor a mostani helyzetről az Európai Bizottsággal kötött megállapodásról azt mondta, hogy az “fejnehéz társfinanszírozás”, ami arról szól, hogy a Bizottság “adja meg a nagy löketet”, és aztán utána ezt a kormány veszi át. Most 2024-ben ez így működik.

“De ‘26-ra jórészt a kormány és a nemzeti költségvetés kiadása lesz a tanári béremelés” - jelentette ki Navracsics Tibor.

Mint mondta, “ez szabványos ügy” volt nekünk akkor, “de kapott ez politikai jelentést”.

Arra, hogyha utófinanszírozásról beszélünk, akkor igazából elkezdhette volna már a kormány finanszírozni ezt a programot, úgyis utólag kapjuk meg a pénzt, azt mondta: “ezt nem tudja”. A levél a Bizottságtól időközben megjött, ezt Gulyás Gergely be is jelentette. Igy a 32,2 százalékos átlagos pedagógus béremelés meglesz januártól.

Szükségünk van-e az uniós pénzekre?

Egy másik kérdésre, hogy egy év recesszió után a magyar gazdaságnak mekkora szüksége van az uniós forrásokra, Navracsics Tibor közölte: szükség van rá, de “nem feltétlenül a szó szoros értelmében vett finanszírozási okok miatt”.

A magyar gazdaság és a magyar költségvetés tud működni az európai uniós források nélkül is - jelentette ki a miniszter, de ezernyi más olyan közvetett velejárója van az európai uniós források folyósítására, ami sokkal jobb pozícióba hozza az országot.

“Hogy mást ne mondjak, ha egy külföldi befektető csak ránéz Magyarországra”, ez fontos szerinte. “És az is vonzóvá teheti, hogy nincsen olyan konfliktus az Európai Bizottsággal, amelynek következtében mondjuk nem akar óvatoskodásokat” - fogalmazott, hozzátéve: ha nem érkeznek az európai uniós pénzek, akkor az mindig egy körrel több “nyomozást” igényel, hogy melyik is ez az ország, mi ezzel a problémája az Európai Bizottságnak, vagy Tehát szerintem befektetői szempontból jobb az, hogyha jönnek az európai uniós források” - hangoztatta az interjúban.

Orbán Viktor a “fedélzeten” az Európai Tanács élén?

A podcastban felvetették, hogy Ursula von der Leyen lehet-e favorit a következő uniós intézményi ciklusban is, de erre Navracsics Tibor még nem tudott válaszolni. Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács élére kerülhet-e nyáron, hiszen Charles Michel EP-képviselő szeretne lenni, Navracsics Tibor azzal válaszolt: ezt ő inkább “egy újévi uborkaszezoni újságcikknek tudja be, ami arra volt kihegyezve, hogy Orbán Viktor lenne az Európai Tanács elnöke”.

Mint mondta, formálisan valóban így van, “sajnos bejelentette, hogy ő indulni akar az európai parlamenti választáson”. S mivel nyilván meg fogják választani, akkor őneki az Európai Tanácsadó Képviselőséggel összefüggő közönség áll. Lehet, hogy neki nem kell mondania akkor az Európai Tanács elnöki pozíciójáról. Sőt, egyébként, ha megkezdődik a kampány, június 9-én lesz Belgiumban - ahogy Magyarországon is -, ez pedig azt is jelenti, hogy Charles Nichelnek
hónapokkal előtte, vagy hetekkel előtte fel kell függesztenie a tevékenységét, mint Európai Tanács elnöke, mivel ő nyilván kampányolni fog, mint liberális politikus - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: “ez adott esetben az Európai Tanács elnökének a pozíciójával nehezen összeférhető jogilag”. De politikailag ilyenkor a biztosok is azt szokták csinálni, - aki indul európai parlamenti választáson -, hogy április-májustól már felfüggesztik a biztos tevékenységüket, elmennek fizetés nélküli szabadságra a kampány időszakára - tette hozzá.

“Tehát jelen esetben még az is előfordulhat, hogy az Európai Tanács elnöke április-májustól fizetés nélküli szabadságra megy és felfüggeszti a tevékenységét” - mondta Navracsics Tibor.

Felhívta a figyelmet, hogy az európai parlamenti választás után lesz két olyan európai tanácsülés, ahol az Európai Tanács megtárgyalja az elkövetkező fél év intézményi megújulásának feladatait. Azaz, a Tanács elnököt jelöl az Európai Bizottság élére, és az Európai Tanács elnökét is kijelöli - ismertette a miniszter az uniós folyamatot.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az Európai Tanács minősített többséggel választja meg a saját, a Tanács elnökét, azaz nem kell egyhangúság. Ezért július 17-én, június 26-27-én, az Európai Tanács ülésén minden további nélkül megválaszthatja az elnökét, mint ahogy jelölheti Európai Bizottsági elnökét is, aki aztán majd az Európai Parlamentben júliusban majd bemutatkozik - mondta.

Az EP-ben utána van a Bizottság elnökéről egy bizalmi szavazás, “akkor elindul az egész Bizottság megújulási időszaka is. “Én minimális esélyét vagy lehetőségét látom annak, hogy a két júniusi európai tanácsülésen ne tudjanak a tagállamok megállapodni az Európai Tanács következő elnökét illetően” - mondta Navracsics Tibor.

Az Európai Tanácsban a helyzetből adódóan tehát egyfajta ügyvezető elnöki pozíció hárulna a magyar elnökségre. A hír hogy Orbán Viktor kerülhet ilyen módon a Tanács élére, egyfajta ébresztő volt a többiek számára, abban az értelemben, hogy “Orbán a fedélzeten” - derült ki a miniszter szavaiból.

A közbevetésre, hogy 27 tagállammal szemben egy politikus, minimális hivatali háttérrel nem fogja tudni átalakítani az Európát, Navracsics Tibor az interjúban azt mondta: 1 a 26-tal állt szemben Orbán Viktor tavaly decemberben, illetve kiment kávézni - utalt “az anekdotákra”. De mint hangsúlyozta, “az biztos, azt ő is elismerte, hogy a német kancellár javaslatára távozott a döntéshozatalról.

Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését Magyarország így formálisan “se nem támogatta, se nem ellenezte, hanem végül is hagyta, hogy 26-an megszavazzák” - emelte ki a miniszter az előző uniós csúcsról.

Annak kapcsán, hogy bár sok elemző és politikus is összekötötte, hogy feloldásra került a 10 milliárd euró, és hogy utána végül is a decemberi EU-csúcson Orbán Viktor tett egy gesztust, - nem vétózott, hanem úgymond jelezve, hogy nem értünk egyet vele, de hagyjuk, hogy megszülessen a döntés - azt mondta: a miniszterelnök “konstruktív volt”.

Annak kapcsán pedig, hogy a tárgyalások során hányszor vetették az ő szemére, hogy amíg Orbán Viktor miniszterelnök nem áll ki Zelenszkij mellett és küld fegyvert, vagy pénzt, addig lassítani fogják a tárgyalásokat Brüsszelben, Navracsics Tibor közölte: “Egyszer sem”.

Az EP-választásokról

A nyári EP-választások kapcsán arról, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők már frakcióban lesznek-e, Nacracsics Tibor azt mondta: “most nagyon úgy néz ki egyelőre, bár nem tudom, majd meglátjuk”.

Mint hozzátette, “eljutottunk abba az időszakba, amikor már gyakorlatilag hetente változhatnak a prognózisok. Én eddig következetesen mindig azt mondtam, hogy szerintem lesz elmozdulás a jobboldal irányába, de nem lesz áttörés, nem lesz drámai földcsuszamlás”.

Most, a németországi események kapcsán, nem vagyok biztos abban, hogy nem lesz egy látványos előretörése a jobboldalnak - jelentette ki, nyomatékosítva: az eddig eltelt időszak alapján azt mondanám, hogy erősödni fognak a jobboldali pártok.

Az európai jobboldal erősödéséről azt is fifejtette: a keresztény embereknek kell dönteniük, és ez a döntés, “ez alapvetően meghatározhatja az európai belpolitika jövőjét, számunkra akár kedvezően is”.

Lehet olyan forgatókönyv, amikor a kereszténydemokratáknál egy olyan fordulat következhet be, amelyre egy jobboldali koalíció vagy egy potenciális jobboldali többség is akár létrejöhet. Úgy néz ki, az előrejelzések most azt mutatják, hogy a zöldek, a liberálisok és kisebb mértékben a szociáldemokraták is kifejezetten sokat fognak veszíteni az európai parlamenti választáson - prognosztizálja a miniszter.

Navracsics Tibor szerint “a radikális baloldal nem annyira, a radikális jobboldal és a konzervatívok pedig előretörnek, a kereszténydemokraták pedig nagyjából be tudják őrizni a pozíciókat. A mostani helyzet az az, hogy a KDNP tagja az Európai Néppártnak, tehát ő ott van a kereszténydemokrata csoportosulásban” - tette hozzá.

“Én szeretném, de mindenki azt mondja, hogy reménytelen, hogy a Fidesz visszatérjen az Európai Néppártba” - jelentette ki. Arra, hogy Manfred Weber már nyilatkozata nem abba az irányba mutat, hogy ők szívesen látnák a Néppártban a Fideszt, Navracsics Tibor azt válaszolta: “én úgy gondolom, hogy az európai kereszténydemokrácia van annyira értékes örökség, hogy küzdjünk érte”.

A teljes interjút itt nézhetik vissza a Mandiner podcastban.

Itthon

Navracsics: Nagy a nyomás a Bizottságon a ‘26-os határidő miatt

kapcsolódó cikkeink