A magyarországi kastélyok állagmegóvását reméli a kormány attól a törvénytől, amely nagyvállalatok gondjaira bízna állami tulajdonban lévő történelmi épületeket. A Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter jegyezte törvény jelenleg alkotmánybírósági felülvizsgálatra vár, miután Novák Katalin köztársasági elnök szükségét érezte a normakontrollnak, ezért nem jegyezte ellen a parlament által jóváhagyott javaslatot.

Az Alkotmánybíróság történetesen a mai napon tárgyalja a köztársasági elnök indítványát (melyben egyebek mellett rámutat, hogy nem világos a törvény és egyes, a szabályozás tárgya alapján releváns háttérjogszabályok viszonya. A végső elbírálásra váró törvény többféle módját rögzíti a kastélyok értékmegőrzésének, ezek egyike, hogy a nagyvállalatok lennének az új, rendelt gazdái az épületek egy csoportjának.

A kormány tehát „örökbe adna” kastélyokat a magyar multiknak, annak szellemében, hogy a nagyvállalatok a társadalmi felelősségvállalás jegyében e kulturális területen is bizonyítsák elkötelezettségüket.

De vajon mit szólnak ehhez a lehetőséghez az érintett nagyvállalatok? Lázár János nevesített is párat azok közül, amelyek szóba jöhetnek: a Richtert, az OTP-t és a MOL-t említette a megnyilatkozásaiban.

Szakértők szerint korántsem egyértelmű, hogy a tőzsdén forgó cégek kapva kapnak a lehetőségen. Az elmúlt időben sajtóhírek szerint mintegy 40 milliárd forintos állagmegóvási munkálatokon átesett kulturális örökség fenntartása, üzemeltetése, további állagmegóvása az anyagi feltételeken (ami a méretükből, pénzügyi lehetőségeikből fakadóan elvileg nem jelent kigazdálkodhatatlan terhet) túl ugyanis speciális tudást is igényel.

Ezek az aggodalmak azonban nem, vagy csak részben tükröződnek a lapunk által megkeresett nagyvállalatok reagálásaiban, igaz, kellő óvatossággal fogalmaztak arról, hogy részt vennének-e a programban. A hazai gyógyszeripar zászlóshajókának számító Richter Gedeon Nyrt.-től azt a választ kaptuk, hogy

„a Richter kapott megkeresést az elképzeléssel kapcsolatban, és folytak előzetes egyeztetések róla. Elkötelezettek vagyunk a kulturális örökség és az épített örökségünk védelme iránt, ezért komolyan fontolóra vettük a kérdést.”

További konkrétumokról – így például arról, hogyan nézne ki a gyakorlatban az örökbe vett kastély, vagy kastélyok üzemeltetése, a közcélú funkciók megtartása – azonban nem tudtak beszámolni, mert ők is az alkotmánybírósági normakontrollra várnak. Az OTP részéről másra helyezték a hangsúlyt. Mint írták:

„a vonatkozó részletszabályok megismerését követően nyitottak vagyunk az egyeztetésekre, amennyiben hozzá tudunk járulni a nemzeti értékek fenntartásához úgy, hogy az nem jár jelentős teherrel az OTP Bank számára.”

Vagyis a vezető magyarországi pénzintézetnél igenis szempont az örökbefogadási program finanszírozási része. A válaszokból kiderül, hogy a kormány már a törvényjavaslat előkészítése során felvette a kapcsolatot a kiszemelt nagyvállalatokkal, valamint az is egyértelmű, hogy alapesetben e cégek – legalábbis, amelyeket el tudtunk érni – nyitottak a kormány szempontjából kastélymentő, a kritikusok szerint az állami vagyont elherdáló együttműködésre.

Azt viszont a részletszabályok – valamint a törvény alkotmányossági normakontrollja – fogja eldönteni, hogy e nagyvállalatok végül milyen formában tudnak részt venni a kastélyprogramban. Lázár János szerint a jogszabály hatályba lépése után fél évvel már lesz eredménye az erről folyó tárgyalásoknak, amint azt a Mandinernek kifejtette tavaly decemberben.

Itthon

Kastélyosztás a multiknak: a Richtert és az OTP-t is érdekli a kormány ajánlata

kapcsolódó cikkeink