“Teljesen világos a helyzet: a kormány meg akarja szüntetni a Budapest-bérletet, de a Főváros vezetése meg fogja védeni” - reagált a Főpolgármesteri Hivatal Sajtóosztálya az atv.hu kérdésére, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szerint kinek a felelőssége, hogy csak 2024. márciusáig lesz érvényes a Budapest-bérlet.

A kérdéseinket az után tettük fel a Városházának, miután az Index ma azt írta: Draskovics Tibornak, a BKK igazgatósági elnökének és Walter Katalinnak, a BKK vezérigazgatójának a levelezéséből az derül ki: a 2020 óta változatlan évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására - ami az alapja a Budapest-bérlet fenntartásának - de ezt Walter Katalinék elutasították.

Karácsony Gergely pedig a héten azt nyilatkozta az RTL Híradónak: “Valójában mi se értjük, hogy mi történik”, és azoknak a pénzügyi vitáknak, amelyek felmerülnek, „semmi közük a Budapest-bérlethez”.

Arra, hogy a Városvezetés részéről részt vettek-e a szóban forgó megbeszélésen, azt válaszolták, hogy folyamatosak a tárgyalások a BKK és a Főváros részvételével.

“Ennek eredménye az első kormányzati támadás kivédése”.

A Városháza részéről a 8,6 milliárdos kormányzati ajánlat kapcsán - hogy Karácsony Gergelyt tájékoztatták-e Walter Katalinék erről - leszögezték:

“Nincs ilyen ajánlat. Ultimátum van, ami szerint a kormány nem fizeti meg a törvényes összeget és még meg is szüntetné a Budapest-bérletet”.

Munkatársunk kérdésére, miszerint Karácsony Gergely kész-e tárgyalni Lázár János miniszterrel, vagy más kormányzati képviselővel, hogy megoldást találjanak arra, hogy márciustól továbbra is érvényes legyen a Budapest-bérlet, azt válaszolták:

“teljesen eszement, káros a kormány javaslata, a főpolgármester minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál arra, hogy megvédje a budapestiek érdekeit, hogy ne kelljen kétszer fizetnie annak, aki HÉV-en vagy a Volánbusz által üzemeltetett városi buszokon utazik”.

Az Index a szerdai cikkében - amit a 24.hu szemlézett - állítja, hogy a birtokába került belső BKK-s levelezés szerint december végén kapott egy utolsó ajánlatot a főváros a kormánytól a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására.

Mint írják, Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levélváltásokból kiderül:

A cikk szerint a 2020 óta változatlan, évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt, amit azonban a főváros és a BKK nem fogadott el.

Így december 31-én a szerződések lejártak, és a fővárosi önkormányzat elvesztette a jogát a HÉV és az agglomerációs járatok menetrendjének alakítására, egyúttal megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja. Igaz, még a szerződés lejárta előtt a BKK december 29-én olyan háromoldalú megállapodást kötött a MÁV-HÉV-vel és a Volánbusszal, amely biztosítja a jelenlegi tarifarendszer megőrzését, de a MÁV két nappal később közleményben jelezte: a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium döntésének megfelelően „az átmeneti megoldás legfeljebb március elsejéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben.”

Az Index azt állítja, hogy a birtokába került levelezésből az látszik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett,ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester a kormányt hibáztatta.

A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez - fejtette ki az álláspontját Karácsony Gergely az RTL Híradó január 1-jei adásában.

Az Index állítja: „a főpolgármester nem mondott igazat”

A portál arra a levélre hivatkozik, amit Walter Katalin írt a BKK igazgatósági tagjainak. Ebben a BKK vezérigazgatója úgy fogalmaz: „December 20-án az ÉKM informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”

A cikk értékelése szerint a szaktárca utolsó ajánlata „nem tűnik életszerűtlennek”, hiszen a 8,6 milliárdos követelés 16 százalékos emelést jelentene, márpedig 2023-ban csak a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és a HÉV-ek üzemeltetési költségét.

A portál idézi Draskovics Tibornak az igazgatósági tagokhoz írt levelét is, amelyből kiemelik, hogy a BKK igazgatósági elnöke szerint „több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”

Tarifák összehangolásáról van szó?

Azt azonban az Index-cikkben már nem emelték ki, hogy Draskovics azt is megfogalmazta:a minisztériumi és a miniszteri kommunikáció és a legutóbbi MÁV-közlemény alapján úgy gondolom, hogy sokkal többről van szó, mint az a bizonyos elszámolási vita.

A legvalószínűbbnek azt látom, hogy a minisztérium a helyi és helyközi közösségi közlekedés tarifáinak egyébként kívánatos összehangolását, integrációját az új ország/megye bérlet alapján erőből tervezi megvalósítani. Méghozzá rövid idő alatt, néhány hónapon belül.

Draskovics levelének nem idézett része szerint tehát a BKK vezetése korántsem egyszerű pénzügyi vitának tekinti a megállapodást - írta a 24.hu.

Itthon

Karácsonyék reagáltak: “Ultimátum van, a kormány meg is szüntetné a Budapest bérletet

kapcsolódó cikkeink