Orbán Viktor negyedszerre találkozik idén Erdogannal. A magyar kormány- és a török államfő hivatalos találkozóit vette lajstromba a híradónknak nyilatkozó külpolitikai szakértő. Márciusban Ankarában, ősszel Azerbajdzsánban, míg augusztusban és most decemberben pedig Budapesten folytat eszmecserét Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan. Szent-Iványi István szerint a találkozók legfőbb célja egymás hitelessé tétele a külpolitika világában, ami a két ország Svédország NATO-csatlakozását blokkoló politikája miatt különösen időszerű.

Szent-Iványi István szerint Törökország NATO-ban elfoglalt helye is nagyon kérdéses most, részben Svédország csatlakozásának az akadályozása miatt, részben a Kurdisztán elleni támadások miatt, részben az orosz légvédelmi rendszer megvásárlása miatt.

Szent-Iványi István hozzátette: mivel a magyar kormányfő többször is elmondta, hogy a törökökkel összhangban fogja a svéd csatlakozást ratifikálni az Országgyűlés, a svédek ezért inkább már csak Ankara helyezkedését figyelik a kérdésben.

„Alkatrész be- és kiszállítás területén biztos, hogy van együttműködés, van némi agrár-együttműködés és hát nyilván van az ingatlanpiaci együttműködés”,

sorolta az ATV Híradó kérésére a legfőbb magyar-török gazdasági kapcsolatokat a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója. Molnár László arról számolt be, hogy bár diplomáciai szinten szorosan együttműködik a két ország, ennek a magyar kereskedelmi mutatóban nincs számottevő nyoma.

„A behozatal tavaly 1,5 milliárd euró, a kivitel pedig 1,9 milliárd euró volt. Ez nem tekinthető túl nagy volumennek, hiszen a teljes magyar behozatal 152 milliárd euró volt, tehát ehhez képest kell nézni azt a másfelet”, mondta Molnár hozzátéve: mindez azt jelenti, hogy a magyar behozatal 1 százalékát, illetve a kivitel 1,3 százalékát tette ki a Törökországgal való kereskedés.

Itthon

Meglepő számokat produkál a török-magyar kereskedelem

kapcsolódó cikkeink