Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése bizonyosan nem dőlt még el az EU-csúcson. Az uniós egység dőlt el ebben az ügyben, ez az egység megszűnt – jelentette ki Orbán Balázs a Kossuth Rádió Vasárnapi Újságban arra, hogy Orbán Viktor nyolc órán keresztül vitatkozott, de nem vett részt a szavazáson, elhagyta a termet.
Az EU-csúcs történéseiről, és hogy a tanácskozás után Orbán Viktor mit üzent Brüsszelnek, elemző cikkünket itt olvashatja.
Macron francia elnök a brüsszeli csúcs után tisztességtelennek nevezte, hogy a miniszterelnök a vétójával a migrációs EU-s költségeknek is, de több uniós projektnek is akadályt gördít az útjába. Erre a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan azzal reagált: Macron elnök “nyilván rosszul emlékszik”, ugyanis az EU-csúcson Orbán Viktor támogatta a migrációra vonatkozó uniós költségvetési többletpénzt, és most is támogatja.
Ukrajna EU-csatlakozása: 75 ponton kell még döntéshozatal
Most a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: az európai uniós csúcstalálkozón Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet Ukrajna csatlakozásával, jelen feltételek mellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését “elhibázottnak, korainak, indokolatlannak, előkészítetlennek” gondolja. A 26 tagállam viszont ragaszkodott ahhoz, hogy most egy pozitív jelzést kell küldeni Ukrajnának, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe.
Orbán Balázs is azt hangsúlyozta – amit Orbán Viktor miniszterelnök is kiemelt péntek reggel -, hogy a számításaik szerint még legalább 75 olyan pont van, ahol egyhangú döntéshozatalra van szükség. Magyarország hozzájárulása nélkül a folyamat nem tud továbbmenni, illetve a legeslegvégén a magyar parlamentnek is ki kell mondania a döntő szót.
Mi jeleztük egyet nem értésünket, és hagytuk, hogy a 26 tagállam meghozza ezt a döntést – mondta Orbán Balázs, hozzátéve; ez Ukrajna csatlakozását nem jelenti, “és ha egyszer vétózhatunk, akkor miért ne vétózhatnánk 75-ször”?
A magyar szavazati jog elvonása felmerült-e az EU-csúcson?
A műsorvezető felvetette, hogy Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta: a kétnapos brüsszeli uniós csúcson számos lehetőség állt a tagállami vezetők előtt, ezek egyike az volt, hogy azt fontolgatták, megfosztják a vétójogától Magyarországot, ha megakadályozza az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntést.
Orbán Balázs erre azzal reagált: “az mindig izgalmas, ha olyanok nyilatkoznak a Tanács termében történtekről, akik még az épületben sem voltak”, sőt Belgiumban sem tartózkodtak a tárgyalások során.
“Erről szó sincs” – tette hozzá, hangsúlyozva: az Európai Uniós alapszerződés “a Napnál is világosabban fogalmaz”, az EU-t bővíteni csak a tagállamok beleegyezésével lehet, máshogy erre nem kerülhet sor, és Magyarország jogát sem tudják semmilyen eljárási szabállyal korlátozni, bizonyos mértéken túl”.
A diskurzus nem is erről szólt, hanem arról, hogy az EU meghatározott még a korábbi, tagjelölti státusz megadására 7 feltételt, ezek közül az Európai Bizottság értékelése szerint is csak négyet teljesít Ukrajna, Magyarország szerint pedig egyik sem teljesült – mondta.
Ilyen körülmények között időszerűtlennek csatlakozási tárgyalások következő fázisba léptetése. “De ezt a szempontot mi kíméletlenül tudjuk képviselni a további tárgyalások során” – fogalmazott Orbán Balázs.
Teljesen elutasította Orbán Viktor az EU-s költségvetés felülvizsgálatát?
Erre a miniszterelnök politikai igazgatója azt válaszolta: az uniós 7 éves költségvetés ügyében Magyarország kiindulópontja az, hogy nincs szükség az EU költségvetésének módosítására. Minden kérdés megoldható egyrészt a költségvetés keretein kívül, másrészt a meglevő kereteken a belső átcsoportosítással. Ez igaz Ukrajna csatlakozására és a megnövekedett kamatterhek miatti extra finanszírozás biztosítására is – jelentette ki Orbán Balázs.
Orbán Viktor ez ügyben “éjszakai műszakban“ vétózott az EU-csúcson, erről itt írtunk.
Ma reggel a miniszterelnök politikai igazgatója megerősítette, ennek ellenére több tagállam és egyes uniós intézmények, így a Bizottság vezetői is úgy gondolják, hogy módosításra van szükség.
Magyarország kész az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra, de nekünk vannak bizonyos feltételeink: egyrészt, a magyar emberek pénzét nem lehet Ukrajnának odaadni, másrészt Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban új stratégia kell – mondta a Vasárnapi Újságban.
Az EU-s helyreállítási alap forrásai kapcsán megemelkedett kamatterhekhez a magyar hozzájárulás pedig fel sem merülhet addig, ameddig Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz – emelte ki Orbán Balázs.
Olyan terheket nem fogunk pluszban finanszírozni, amelyekből jár nekünk uniós forrás, de azt politikai okokból Brüsszel visszatartja – nyomatékosította.
A miniszterelnök politikai igazgatója valószínűsítette, hogy a közeljövőben van esély egy rendkívüli európai uniós csúcstalálkozóra. Orbán Viktor péntek reggel februári EU-csúcsról beszélt.
A vitás kérdéseket az addig tartó időszakban kell megoldani – jelentette ki Orbán Balázs. Ha ez sikerül, lesz költségvetés-módosítás, ha nem, akkor a költségvetésen kívül kell a továbbiakat a többi tagállamnak megoldania.
Arra, hogy ha mi megkapnánk a nekünk járó EU-forrást, akkor támogatnánk-e Ukrajna támogatását, összekapcsolható-e ez direkt módon, a miniszterelnök politikai igazgatója közölte: több tételről is szó van, migrációs és elsősorban európai gazdasági versenyképességi többforrásokról. “Mi ezt tudjuk támogatni, konstruktívan állunk az erről szóló tárgyalásokhoz”. Ukrajna 50 milliárdos támogatásáról azt mondta: ha azt Brüsszel EU-s költségvetési belsö forrásokból akarja megoldani, akkor az a feltételünk, hogy az maximum egy évre szólhat. A következö év végén azt újra felül kell vizsgálni.
“Ez a két vörös posztó, amikkel kapcsolatban Magyarország intenzív tárgyalásokra számít” – fogalmazott.
Annak kapcsán, hogy “a magyarok problémáival foglalkozni kell”, Orbán Balázs kijelentette: csak akkor tudunk megállapodást hozni 27-en, ha Magyarország felvetéseit kezelik az Uniós szervek a rendkívüli EU-csúcs elött. Intenzív tárgyalások jönnek Magyarország és a Bizottság és a többi EU-tagállam között.
Ezen előkészítő időszakon múlik, hogy a következő EU-csúcsot van-e értelme összehívni – mondta.
Orbán Balázs még az EU-csúcs előtt a Bloombergnek adott interjúban egyértelművé tette:
Budapest kész visszavonni a vétóját az Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban, ha Brüsszel beleegyezik, hogy feloldja mindazokat a forrásokat, amelyeket az ország jogállamiságával kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott az EU-ban. Az összes befagyasztott EU-s pénz körülbelül 30 milliárd eurót tesz ki.