“Én mindig is azt mondtam, hogy ha valaki módosítani akarja az uniós költségvetési törvényt - és ők akarják - akkor ez remek alkalom, hogy világossá tegye, Magyarországnak meg kell kapnia azt, ami jár, nem a felét, nem a negyedét, hanem meg kell kapnia az egészet"

- mondta Orbán Viktor reggel, a Brüsszelben felvett Kossuth Rádiós interjújában, miután “éjszakai műszakban“ megvétózta, hogy Ukrajna kapjon 50 milliárdos uniós támogatást, egyszersmind az EU-büdzsé 100 milliárddal való megemelését is, amit közös hitelfelvétellel terveznek a 27-ek, pontosabban 26-ok.

Orbán Viktor vétója miatt rendkívüli EU-csúcsot tartanak februárban.

Mi egy tisztességes eljárásra tartunk igényt, és most jó esély van arra, hogy ezt érvényesítsük is - tette hozzá reggel a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentése két okból sem meglepő: egyrészt, mert Orbán Balázs kedd este a Bloombergnek adott interjúban már kijelentette:

Budapest kész visszavonni a vétóját az Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban, ha Brüsszel beleegyezik, hogy feloldja mindazokat a forrásokat, amelyeket az ország jogállamiságával kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott az EU-ban. Az összes befagyasztott EU-s pénz körülbelül 30 milliárd eurót tesz ki.

És a Bizottság eddig 10 milliárd euró felszabadításáról döntött.

A közös hitel kamata a “kulcs”

Ugyanakkor a 10 milliárd euró mostani felszabadítása és utalása felzárkóztatási uniós pénzt jelent, Magyarország az covid után a 27 tagállam által felvett óriási, 750 milliárdos helyreállítási hitelkeretből, az RRF-ből - sem a vissza nem térítendő részből, sem a tényleges hitel részből - nem kapott semmilyen pénzt évek óta.

Orbán Balázs a miniszterelnök vétója kapcsán azt hangsúlyozta az EU-büdzsé tervezett 100 milliárdos módosításáról Brüsszelben, hogy a csomagban ott van az a tétel, melyet a uniós helyreállítási alapra kibocsátott kötvények megnövekedett kamatterheinek finanszírozása érdekében vonnának be. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint amíg Magyarország egyetlen fillért sem kapott az EU-s helyreállítási pénzekből, nem lenne fair, hogy tőlünk is elvonjanak forrásokat e kamatteher finanszírozására.

Márpedig az EU-nak a megnövekedett kamatterheket a 27-ek által közösen felvett hitel után finanszírozni kell, és ehhez már Orbán Viktor voksára is szükség van.

Tusnádon már elmondta a “zsákos“ hasonlatot

Másrészt, ne felejtsük el, hogy Orbán Viktor nyáron Tusnádon már elmondta, mi a terv:

“Ezt úgy kell csinálni, hogy az Európai Unió költségvetése a csőd szélén áll. Azt kéri a tagállamoktól, hogy fizessünk be mintegy 100 milliárd eurót, és módosítsuk a hétéves költségvetést. De ahhoz egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész”.

“Most rendkívüli helyzet van”

Hosszú listája van arról, hogy miért lenne rossz döntés Ukrajna 50 milliárd eurós támogatása, nem szabad olyat többet csinálni, hogy az Unió úgy gazdálkodjon, hogy a 27-ek közösen hitelt vesznek fel - mondta a ma reggeli interjúban Orbán Viktor hangsúlyozva, hogy parlamentben is meg fogják vitatni, hogy az EU hitelt vegyen-e fel, egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk. Nem mindenki fér hozzá ugyanis ehhez a közös forráshoz - utalt arra, hogy a helyreállítási EU-s pénzeket még nem kaptuk meg, bár a vissza nem térítendő részről a megállapodást is aláírta Navracsics Tibor tavaly karácsony előtt Brüsszelben.

“Másrészt, mondjuk ki, az ukrán helyzet rosszul áll”, itt azonnali érdeksérelem van, el sem indulhatunk ezen az úton - indokolta Orbán Viktor, miért mondott nemet az EU-s büdzsé keretének 100 milliárdos módosítására. Azt mondta, nem fogadható el, hogy a magyarok pénzét odaadják a háború folytatására

A 10 milliárd euróról - “lehet halogatni, tologatni, de a végén oda kell adni s pénzt”

Azt, hogy 10 milliárd EU-s forrást már felszabadított Brüsszel Magyarország számára az Európai Bizottság, Orbán Viktor úgy kommentálta: “jobb későn mint soha”, Magyarország minden feltételt teljesített jóval korábban. “Ez pénz jár nekünk, lehet halogatni, tologatni, de a végén oda kell adni nekünk, ez a miénk” - jegyezte meg a műsorban.

“Most lesz két hónap…”

De mint Orbán Viktor mondta, februárban az ő vétója miatt újra összejönnek az EU-csúcsra, hogy döntsenek újra a 100 milliárdos EU-büdzsé keretéről és az 50 milliárdos Ukrajnának szánt pénzről. Papíron ez már megtörtént, de ha majd egy-két hónap múlva, februárban a rendkívüli EU-csúcsra összeülnek, “akkor majd lesz egy ismeretünk arról, mi is történt”. “Van hajlam Brüsszelben, hogy visszaéljen a hatalmával”, “packáztak” velünk, nem küldték a nekünk járó pénzt - tette hozzá, jelezve, hogy nyilván ettől teszi majd függővé az álláspontját, hogy februárban is vétózik-e.

A műsorvezető kérdésére, hogy a 10 milliárd az egyharmadát jelenti a nekünk járó forrásoknak, de a kétharmadát még nem adták oda - van-e ok bizakodásra, hogy a fennmaradó kétharmad rész is megérkezik - Orbán Viktor kifejtette: “most rendkívüli helyzet van, mert a többi ország módosítani akarja a 7 éves futó uniós költségvetést, amit én megvétóztam tegnap, illetve megakadályoztam, hogy a döntés megszülessen”.

“Most lesz két hónap, talán több is, megint össze fogunk jönni, megnézzük, mi történt, Magyarország tényleg megkapta-e forrásokat, mi van a többivel, ezeket majd meg fogjuk beszélni” - mondta a tegnapi vétója kapcsán, és mert 21,5 milliárdot még nem utalt Brüsszel.

Ukrajna EU-csatlakozása: 75-ször akadályozhatja meg a kormány

Nem vétózta meg ugyanakkor Orbán Viktor az EU-csúcs első napján Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését - Scholz kancellár kérésére 8 órás küzdelem után elhagyta a termet, állítólag kávézott -, így a történelmi döntés megszülethetett Brüsszelben Ukrajnáról; az ET alapszabálya ugyanis nem az összes tagállam egyhangú döntését írja elő, hanem “csak” egyhangúságot az uniós döntéshozatalkor. A Politico azt írta kiszivárgott hírek alapján, hogy előre eltervezett volt ez a forgatókönyv.

Voltak, akik bírálták Orbán Viktort - Gyurcsány Ferenc ezzel trollkodott is - hiszen előtte hevesen ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását, számos érvet felsorakoztatva ez ellen, viszont reggel a Kossuth Rádiós interjújában azzal magyarázta, hogy nem akadályozta meg az Ukrajnáról szóló döntést, hogy a 26-ok azzal érveltek: ebben az integrációs folyamatban még legalább 75 olyan alkalom lesz, amikor a magyar kormány megakadályozhatja Kijev EU-csatlakozását. S bár a 26-ok tegnap megadták a zöld jelzést, végül a nemzeti parlamenteknek kell dönteni, így a magyar parlament mondhatja ki a végső szót Ukrajna EU-csatlakozásának a ratifikációjánál.

Ukrajna EU-csatlakozásának a kérdésében tehát Orbán Viktor úgy érezheti, tett egy “történelmi” gesztust, de nem engedte ki a folyamatot befolyásolását a kezéből. A kisebbségi nyelvtörvény módosítása után a kárpátaljai magyarok is azt kérték, ne akadályozza, hanem támogassa Ukrajna EU-integrációját.

Itthon

Orbán megüzente Brüsszelnek: nem csak a negyedét, felét, az egészet meg kell kapnunk a pénznek

kapcsolódó cikkeink