Hosszú és nehéz vita zajlott az EU-csúcson, 8 órán keresztül próbálta meggyőzni a többieket, hogy a döntés “időszerűtlen, és rossz formája a segítségnyújtásnak”. Nem sikerült meggyőznie a többieket. Arra kértek, ne akadályozzam őket.
Másrészt, két komoly érvük, ők 26-an vannak, és ez üzenet a háborúban álló Ukrajnának, másrészt Magyarország nem veszít semmit, mert Ukrajna EU-csatlakozását a magyar parlament majd úgyis leszavazhatja. 75 ilyen alkalom van, amikor Magyarország ezt megakadályozhatja – mondta Orbán Viktor a reggeli, Brüsszelben készített rádióinterjújában az EU-csúcsról, az Ukrajna EU-csatlakozásáról hozott döntésről, amikor ő elhagyta az üléstermet.
“Én nem akartam Magyarország lelkiismeretére venni ezt”, ezért inkább elhagytam a termet – indokolta a miniszterelnök, miért nem vétózott, annak ellenére, hogy előtte többször elmondta, nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.
“Ez rossz döntés, el sem kellett volna indulni ebbe az irányba”. De ha a francia elnök, a német kancellár “megveszekedetten” el akar indulni ebbe az iránya, ő nem akadályozta meg, nem vett részt a döntésben – mondta.
De ha fizetni kell, mi abban nem veszünk részt. “A kéziféket Magyarország be fogja húzni” – fogalmazott a miniszterelnök példának hozva a magyar agráriumot.
“De rögtön akartak is adni 50 milliárdot Ukrajnának, de ez már konkrét érdeksérelem, erre azt mondtam álljunk meg. Ezt vétóztam, bár jogilag nincs vétó – mondta Orbán Viktor, de mint a szavaiból kiderült, vétózott. “Így nincs pénz” – mondta, hozzátéve: hosszú listája van arról, miért lett volna rossz döntés, ha Ukrajnának megítélik az 50 milliárdos uniós támogatást.
Ráadásul közös EU-hitelt vettek volna fel, a hozzáférést viszont mint kiderült az uniós forrásokhoz, pénzekhez, nem volt biztosítva – indokolta, miért vétózott.
“Az ukrán helyzet rosszul áll” – fogalmazott, és az 50 milliárd megvétózásáról kijelentette: “no ezt nem, a magyarok pénzét oda akarjátok adni a háborúra”. “Itt azonnal érdeksérelem van, el sem indulhatunk ezen az úton” – jelentette ki a miniszterelnök, elárulva, hogy hosszú, sok órás “dagonyázás” volt előtte a Tanácsban.
Az Európai Tanács pedig jövő februárban tér vissza az Ukrajnának adandó 50 milliárdos kérdésre – árulta el.
A legvégén nem az számít, hogy ő “vétóz“ meg, vagy hogyan “vitézkedik” az EU-csúcson, hanem az, hogy a végén minden, a Brüsszelben napirendre került kérdésben a magyar parlament dönt, “mert ez a szívünk közepe” – fogalmazott Orbán Viktor.
A 10 milliárdról: “ami jár, az jár”
“Amikor a pénz tényleg megvan, ott van a széfben, akkor majd döntünk, hogy mire menjen ez a pénz – jelentette ki a miniszterelnök a Bizottság által a héten felszabadított 10 milliárdról, az első helyen a pedagógusbéreket említve.
De a kisvállalatokat is sorolta és más célokat is.
„Jobb későn, mint soha. A pénz jár nekünk” – jelentette ki. Azt a miniszterelnök “legendának” nevezte, hogy az ország az EU-s pénzek nélkül ne működne.
Beszélt arról is, hogy Brüsszel packázik Magyarországgal, a brüsszeli vezetést le kell váltani – mondta.
“Önfeljelentők” – mondta azokról, akik a szuverenitásvéfelmi törvény ellen szólalnak fel
A szuverenitásvédelmi törvényről is kérdezték a miniszterelnököt, miután a parlament kedden megszavazta.
Orbán Viktor előrebocsátotta, hogy a magyar alkotmányos rendszer “jól védelmező”. Tiltja, hogy pártok külföldről fogadjanak el forrásokat, de 2022-ben megtalálták a kiskapukat arra, hogy külföldről érkező pénzeket használjanak a baloldali média és az NGO-k, hogy befolyásolják a választást. „Valamit tenni kellett, hogy ezt a rést eltorlaszolják”.
Akik a törvény ellen szólalnak fel, azok egyfajta önfeljelentést tesznek, “most a zsoldosok tiltakoznak, de nem is az volt a cél, hogy nekik tetsszen a törvény” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ők leleplezik saját magukat ezzel, erre “biztatni” tudja őket – derült ki a szavaiból.