Buenos Airesben, Javier Milei elnök beiktatásán futott össze Orbán Viktor miniszterelnök és Zelenszkij ukrán elnök rövid, és rövid megbeszélgetést folytatott “az EU-s vezetők legfontosabb csúcstalálkozójának előestéjén” – derült ki egy, az X-en, az NV ukrán média által megosztott 21 másodperces videóból.
Arról, hogy a december 14-15-ei EU-csúcson tervezik dönteni Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséröl, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor ellenzi a kérdés napirendre tűzését, és többször is elmondta, hogy Ukrajna nem teljesiti az ehhez támasztott követelményeket, többször írtunk, a legutóbbi cikkeket itt és itt olvashatja.
Az MTI kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke elmondta:
Ukrajna EU-csatlakozása ügyében a magyar kormányfő jelezte az ukrán elnöknek, az Európai Unió tagállamai folyamatosan tárgyalnak a kérdésről.
https://twitter.com/tweetsnv/status/1733882536089055254?s=43&t=HHIgtl9fRWIOGhOLFnsZ3A
Zelenszkij: európai ügyekről beszéltünk
„Beszéltem a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Nyíltan, köntörfalazás nélkül tárgyaltunk európai ügyekről”
– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-re feltöltött videóüzenetében.
Az EU-csúcs előtt dönt-e a parlament az Ukrajna határozatról?
A miniszterelnök Párizsban, mielőtt Macron elnök elnök meghívására az Élysée-palotában megbeszélést folytatott egy munkavacsorán a francia elnökkel Ukrajna EU-csatlakozásáról és uniós finanszírozásáról, interjút adott a Le Pointnak. Orbán Viktor ebben egyértelművé tette: megpróbálja meggyőzni a francia elnököt arról, hogy hallgassa meg az érveit, ugyanakkor ő is kíváncsi arra, miért teszi azt Franciaország, amit tesz.
„Nyilvánvaló, hogy nem adhatom fel az álláspontomat. Magyarországon a közvélemény több mint kétharmada ellenzi bármilyen tárgyalás megkezdését (Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásáról). A parlament teljesen ellenzi. A magyarok nem szeretnék, hogy ez megtörténjen. Minden tagállam szuverén joga, hogy saját véleményt alkosson”
– közölte Orbán Viktor.
A miniszterelnök utalása – miszerint a magyar “parlament teljesen ellenzi”- a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető nevével fémjelzett parlamenti határozati javaslatra utal, ami kimondja: Ukrajna nem teljesítette az uniós csatlakozás előfeltételeit, az EU bővítési politikájának objektív, teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia, valamint amit Orbán Viktor már hivatalosan sürgetett az Európai Tanács elnökénél is: stratégiai vita szükséges az EU Ukrajna-politikájának valamennyi eleméről.
A Kocsis – Simicskó határozati javaslat szerint a stratégiai vita előtt az Európai Bizottság javaslata Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről “előkészítetlen, következetlen”, nincs tekintettel az alapvető magyar érdekekre.
A parlamenti e heti előzetes napirend szerint szerdán – azaz az EU-csúcs előtt egy nappal – már zárószavazás is lesz Ukrajna-határozatról az Országgyűlésben, míg a parlamenti honlapon a decemberi ülésterv csak általános vitát jelez.
Az Ukrajna-határozati javaslat parlamenti megszavazása ugyanakkor az EU-csúcs előtt rendkívüli jelentőséggel bír, mert azt is kimondja:
az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a fenti álláspontot képviselje az Európai Tanácsban és az Európai Unió intézményeiben az Ukrajna csatlakozási folyamatával kapcsolatos döntések során.
Ez azt is jelenti, hogy az Ukrajna-határozat nem csak hivatkozási alapot, “erőt” jelent csütörtökön az EU-csúcson Orbán Viktor számára, hanem azt is, hogy a miniszterelnök “kötött mandátummal” érkezik Brüsszelbe.
Az EU-csúcs előzetes napirendjén ugyanakkor még mindig ott szerepel Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának a kérdése, ahogy az EU-s büdzsé módosítása is 100 milliárddal – amiből 50 milliárdot szánnak Ukrajnának. Ezt Orbán Viktor szintén nem támogatja.
Visszatérve Buenos Airesre, és a rögtönzött Orbán-Zelenszkij találkozóra: vasárnap Rogán Antal államtitkára, Dömötör Csaba arra, hogy Kijevben az ukrán parlament már elfogadta az új nyelvtörvényt az utolsó pillanatban, az államtitkár azt mondta: ez pozitív lépés, de a magyar fenntartásokra, kérdésekre Ukrajna EU-csatlakozását illetően még nem kaptak választ.
Az államtitkár a Vasárnapi Újságban a következőket sorolta:
- semmilyen hivatalos választ nem adnak arra, hogy Magyarország számára mennyibe kerül Ukrajna EU-tagsága, akár nettó befizetők is lehetünk
- Ukrajna a legnagyobb mezőgazdasági termelő országgá válna az Unióban, ezzel megelőzné Franciaországot is, ezzel minden államban 20 százalékkal csökkenne az agrártámogatások nagyságrendje azzal, hogy Ukrajna az EU legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé válna.
- a magyar alkotmányos rendelkezések a génmódosított termékekkel szemben foglalnak állást. – az európai mezőgazdászok helyett a „egy behemót” – sokszor tengerentúli tulajdonban lévő – ukrajnai agrárvállalatok érdekeit szolgálná Ukrajna EU-csatlakozása, nem tisztázott az sem, hogy a rendkívül nehéz helyzetbe kerülő uniós gazdákat miként kompenzálnák.
S hogy a kép milyen összetett, jelzi: még az EU-csúcs előtt, várhatóan december 13-án újabb 10 milliárdos tétel feloldásáról dönthet írásos eljárás keretében az Európai Bizottság. Kérdés, hogy működik-e az “egyidejűség” a héten, amikor a Brüsszel, illetve az Orbán-kormány számára fontos, nagy döntések időben közel esnek egymáshoz.