Úgy tűnik, hogy 95 százalékos felhasználásnál vagyunk az uniós pénzek előző időszak EU-s forrásainak a lehívásában. A cél, hogy a százszázalékos lehívás közelében legyünk - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter éves meghallgatásán a parlament gazdasági bizottságában, jelezve, hogy még több mint 2 milliárdot hívhatunk le az előző 2014-21-es pénzügyi ciklusból.

Összesen 52 ezer projekt valósult meg uniós források felhasználásával - mondta a miniszter. A 2021-27-es EU-s költségvetésből pedig a kohéziós pénzek esetében 22 ezer milliárd forint jár Magyarországnak - számolt be.

Navracsics Tibor a meghallgatásán emlékeztetett korábbi vállalásaira - hogy forrásvesztés nélkül tudjuk megszerezni az uniós helyreállítási és kohéziós forrásokat -, amit teljesített, hiszen 2022 decemberében az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal megkötötték, aláírták mind a partnerségi, mind a helyreállítási uniós források vissza nem térítendő részéről is a megállapodást Brüsszelben. De a tárgyalások folytatódtak, mert a tényleges folyósításhoz további körökre volt szükség, elsősorban a jogállamisági/kondicionalitási eljárás miatt - derült ki a szavaiból.

A tárgyalások eredményeiről Navracsics Tibor azt mondta: most december 8-án az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin - az Európai Bizottság javaslatára - jóváhagyta a magyar 3,9 milliárdos helyreállítási hitel tervet, és a közel 1 milliárdos RePowerEU előleg folyósítását.

Arról, hogy Navracsics Tibor augusztusban a kormány nevében 3,9 milliárd eurós magyar igényt jelentett be az EU-s helyreállítási alap hitel részére, itt írtunk. A múlt héten ezt a bizottság jóváhagyta és egy 1 milliárd eurós összegről is döntött, ehhez a magyar kormány két részletben tud hozzájutni.

A miniszter most a bizottsági meghallgatásán felhívta a figyelmet, hogy a parlament is megszavazta május elején a Bizottság feltételeknek megfelelően az igazságügyi reformcsomag kodifikálását. Időközben a Bizottság két újabb körben megküldte a pótkérdéseit a kormánynak, ezekre a kabinet válaszolt - mondta a miniszter.

Úgy tűnik, hogy a közeljövőben az Európai Bizottság nyugtázza a kormány válaszait az igazságügyi reformcsomag esetében, s mivel új kérdéseket nem kaptak, bíznak abban, hogy hamarosan biztosítják a hozzáférést is az EU-s forrásokhoz - jelentette ki Navracsics Tibor.

A miniszter beszámolt sz alapítványi egyetemek kapcsán a Bizottság által felvetett feltételek az összeférhetetlenségi passzusok teljesítéséről is, miszerint a döntéshozatalban, kuratóriumokban politikusoknak ne legyen jogosítványa.

A tárgyalások még folyamatban vannak a Bizottsággal. De 2024 szeptemberéig zavartalan az Erasmushoz való hozzáférése a magyar diákoknak - mondta a miniszter. S bíznak abban, hogy azt követően is zavartalan lesz a magyar hallgatók mobilitása a tárgyalások eredményeképpen - jelentette ki Navracsics Tibor.

Arról korábban írtunk, hogy

Hankó Balázs, a felsőoktatásért felelős államtitkár három hónapos türelmi időt kért az egyeztetések lezárására.

Abban a pillanatban, hogy az Európai Bizottság nyugtázta a magyar teljesítéseket, elküldik a számlákat Brüsszelbe, hogy meginduljanak az EU-s kifizetések - mondta most a meghallgatásán a miniszter.

Januártól a közigazgatás és az önkormányzatok is a tárcájához tartoznak

Navracsics Tibor s bizottsági meghallgatásán beszélt a januárban felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium működéséről is, erről itt írtunk október elején.

Mint mondta, két nagy terület kerül a tárcájához: a Miniszterelnökségtől a területi igazgatás, benne a vármegyei kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal, míg a Belügyminisztériumból az önkormányzatok ügye.

Korábban Navracsics Tibor azt is elárulta, hogy a vezetői állomány nem változik: marad a tárcánál Latorcai Csaba miniszterhelyettes, Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár és Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, míg a két új területről is az eddigi vezetők csatlakoznak: György István marad a területi közigazgatásért felelős államtitkár és Dukai Miklós az önkormányzati államtitkár.

Új szervezet áll fel, megalakul a Nemzeti Fejlesztési Központ is, amelyhez az operatív programok tartoznak majd államtitkári vezetés alatt, de széles körű önállósággal.

Navracsics Tibor kiemelt célként említette, hogy az önkormányzatokkal és az uniós forrásokkal nagyon koncentrált területfejlesztést lehet végezni, márpedig a két programot leszámítva (digitális megújulás, agrár- és vidékfejlesztés) minden európai uniós pénz a tárcához tartozik a jövőben.

A Bizottság egzisztenciálisan “retteg” az EP-től

Az Európai Bizottság az ez évi Demokrácia jelentésében “expressis verbis” megdicsérte a magyar kormányt a közbeszerzést, a korrupció elleni küzdelem fejleményeit illetően - reagált az erre vonatkozó képviselői kérdésre Navracsics Tibor a meghallgatásán.

Békés vármegye mellett a legrosszabb demográfiai adatokat a Balaton térsége produkálja - mondta a miniszter egy másik kérdésre válaszolva, hozzátéve: a Balaton partiak számára szinte esély sincs a drágaság miatt, hogy ott ingatlant, lakást vegyenek. Azon dolgoznak, hogyan lehet megoldani, hogy a Balaton “ne egy túlépített luxus üdülőhely“, hanem lakóhely is legyen, “ez a szívügye” - tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva: a tapolcai egyéni választókörzet képviselője is. Ez ügyben Navracsics Tibor együttműködést is ajánlott az őt kérdező Csárdi Antal LMP-s képviselőnek.

A gazdasági kamarákról azt mondta: rendkívül “sokszínű társaság”, komoly tapasztalatokkal, ezért nem kerülhetőek meg a területi fejlesztési koncepcióknál. Az adott nagyváros vezetőinek a környező térségek polgármestereivel le kell ülni egyeztetni, ő kifejezetten erre tereli őket. Azt fogja szorgalmazni, hogy térségi együttműködéseknek legyen hangsúlyos szerepe - derült ki a szavaiból.

Az uniós források közül a EFOP+ biztosítja a bérfejlesztések lehetőségét - jelentette ki a pedagógus béremelésre vonatkozó kérdésre válaszolva, hozzátéve: a hazai költségvetés nem teszi lehetővé az előfinanszírozást.

Az alapítványi egyetemekkel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásairól azt mondta: ebben az ügyben azért nem jutottak még megegyezésre, mert a Bizottság által megfogalmazott feltételek, kérések időről időre változnak. “Ez tényleg így van” - tette hozzá. Volt, hogy ő már azt érezte, karnyújtásnyira vannak a megállapodástól, de akkor újabb kritériumot fogalmazott meg a Bizottság.

“Néha személyi összeférhetetlenségről máskor intézményiről” van szó a bizottsági kérésekben. De van, hogy az összeférhetetlenségi szabályoknak az időbelisége változik, “ezeket a nyitott kérdéseket próbálják most stabilizálni” - mondta a miniszter a tárgyalásaikról, hangsúlyozva: az Európai Parlamentnek olyan jogosítványa van, hogy bízatlansági indítvánnyal élhet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal szemben.

Ilyen bizalmatlansági indítványra volt már példa is, a Jacques Santer vezette Bizottság esetében ( egy korrupciós ügy miatt ) - hangsúlyozta Navracsics Tibor.

“Azóta ez a tény ott van a Bizottság intézményi memóriájában. Amikor augusztusban von der Leyen aláírta a lengyelekkel a megállapodást az EP Renew frakciója elkezdte az aláírásokat gyűjteni a bizalmatlansági indítványhoz”

- emlékeztetett, hozzátéve, hogy az EP már két állásfoglalást is elfogadott. Ezek a Magyarországnak járó EU-s kifizetéseket lényegében megtiltják - derült ki a szavaiból.

Nagyon nehéz tárgyalni a Bizottsággal, mert a saját egzisztenciális félelmei miatt retteg a magyar kormánnyal a megállapodástól. Az EP-választásokhoz közeledve a Bizottság és a tárgyalások “a politika túszává válik” - fogalmazott Navracsics Tibor a a bizottsági meghallgatáson.

Itthon

Navracsics: A közeljövőben nyugtázhatja a Bizottság a kormány válaszait és hozzáférhetünk az EU-s pénzekhez

kapcsolódó cikkeink