Nehéz, válságokkal teli időszakot élünk át. A magyar gazdaság kiválóan teljesített, saját erőből oldotta meg a felmerült finanszírozási kérdéseket – jelentette ki Varga Mihály mai sajtótájékoztatóján, melyen a költségvetés 2024-es finanszírozási tervét mutatta be Kurali Zoltánnal, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójával.
A magyar gazdaság egyensúlyi pozíciója és növekedési kilátásai egyértelműen javulnak, ezt tükrözik vissza a statisztikák – hangoztatta a pénzügyminiszter, hangsúlyozva a magyar pénzintézeti rendszer, ezzel összefüggésben a biztonságos finanszírozás és a munkaerőpiac stabilitását.
Amíg mindenkinek van lehetősége elhelyezkedni és munkát vállalni, addig érdemben gazdasági válságról nehéz beszélni. Recesszióról lehet beszélni technikai értelemben, de válságról nem – tette hozzá.
Stabilitás
A stabil pénzintézeti rendszer és a feszes munkaerőpiac – 4,75 millióan dolgoznak – mellett harmadik elemként a magas beruházási rátát emelte ki, a beáramló működőtőke rekordot fog dönteni 2023-ban Ezek azok a jelek, melyek alapján azt mondhatjuk, hogy a költségvetés, az államháztartás finanszírozása stabil – mondta Varga Mihály.
Emlékeztetett, hogy az idei költségvetésben a GDP 1,4 százalékának megfelelő összegben előfinanszíroztunk uniós programokat, emellett a köktségcetés állja az ukrajnai menekültek ellátását és a migráció elleni küzdelem költségeit is.
Varga Mihály és Kurali Zoltán 2023.12.01-jén tartott közös sajtótájékoztatója a jövő évi finanszírozási tervről. Fotó: Csuhaj Ildikó/ATV
Marad a 2,9 százalékos hiánycél
Célunk az egyensúlyi mutatók további javítása, a parlament által elfogadott 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk a jövő évre – jelentette ki Varga Mihály.
A Portfolio kérdésére megerősítette: van egy parlament által elfogadott 2024-es költségvetés, a finanszírozási terv összeállításakor ebből kell kiindulnunk.
A kormány továbbra is hiánycsökkentő pályán kíván maradni, nem kívánjuk a hiánycélt módosítani – nyomatékosította. Az uniós költségvetési szabályok szigorodása sem teszi már ezt jövőre lehetővé, túlzott deficit-eljárással kellene szembenéznünk, ha 3 százaléknál magasabb lesz a hiány.
Folyamatosan monitorozzák a helyzetet, hozzányúlnak a költségvetéshez, ha szükséges, de most nem látnak erre okot. Az adósság szerkezetében sem készülnek jelentős változásokra, a devizaarány csökkentése és a lakosság minél aktívabb bevonása marad a cél – hangzott el.
Jövőre 67 százalék alatt leszünk
Azt is megemlítette, hogy az adósságkezelést meghatározó irányszámok maradéktalanul teljesültek. Folyamatos volt az állam finanszírozása, és a 2022-es 73,3 százalékról hetven százalék alá csökkentik az év végére az államadósságot a GDP arányában, jövőre pedig 67 százalék alá mérsékelik. Az adósság szerkezete kedvezőbb lett:
míg tíz éve az adósság több mint fele külföldi devizában volt, ez jelentősen csökkent, közel a negyedére; a külföldiek 65 százalékos arányát negyven százalék alá csökkentették.
Adósságkezelés
A jövő évi adósságkezelésről közölte: az adósságportfólió sarokszámain nem változtatnak, marad a 30 százalékos felső határ a devizaarányra, a minimum 5,5 éves átlagos futamidő, valamint a 60-80 százalékos sáv a fix kamatozású adósságelemeknél – mondta.
Rangsor
Varga Mihály elmondta: az elmúlt egy évben a magyar állampapírok iránti bizalom megnyilvánult abban is, hogy a GlobalCapital 2023. évi szavazásán – a piaci szereplők véleménye alapján – ismét Magyarország végzett az 1. helyen a „Közép-Kelet-Európa legfigyelemreméltóbb kötvénykibocsátója” kategóriában – írta tudósításában a Portfolio.
A piaci szereplők voksai alapján pedig Magyarország 3. helyen végzett a GlobalCapital „Közép-Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika legfigyelemreméltóbb ESG (fenntartható) kötvénykibocsátója” kategóriában.
Kurali bejelentése: új lakossági termék jön
A sajtótájékoztatón Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója bejelentette: teljesen új lakossági termékekkel is készülnek piacra lépni 2024-ben.
Kamatkiadás – ‘26-ban 3 százalék alatt
Az idei 4 százalék körüli GDP-arányos kamatkiadás jövőre még csak minimálisan csökkenhet, de 2025-ben már közelebb lehet a 3, mint a 4 százalékhoz, 2026-ban pedig reményeink szerint 3 százalék alatt lesz – mondta az ÁKK a Portfolio tudósítása szerint.
Varga Mihály hozzátette, várakozásaik szerint 2025-ben már 800 milliárd forint megtakarítása lehet a költségvetésnek ezen a soron az idei szinthez képest.
Kellően rugalmas a finanszírozási terv
A hatályos 2024-es költségvetési törvény szerint a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2525 milliárd forint, ezt 2643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszírozza. A finanszírozási terv kellő rugalmasságot biztosít a várható kockázatok kezelésére – hangsúlyozta.
Csökkentek a kamatok és a hozamok, a helyzet kedvezőbb a tavalyinál, a forint árfolyama erősödött és kevésbé változékony. A kockázati felárak mérséklődtek, 2024-ben a kedvező piaci környezet fennmarad, mivel a nagy nemzetközi jegybankok kamatemelése megállt.
10 273 milliárd forint a várható bruttó kibocsátás, szemben a 13 358 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves, átlagos bruttó kibocsátási volumennel.
A forint lakossági állampapírok 1528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetés hiányának finanszírozásához – hangzott el a sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.