“Magyarország nem vétózik, olyan, hogy vétó, nincs”. “Nélkülünk nincs döntés. Az unió Budapesten van, Prágában meg Berlinben. De olyan, hogy vétó, nincs az EU-ban” – erről a filozófiai jellegű kérdésről beszélt a miniszterelnök a ma reggeli rádióinterjújában a Charles Michellel folytatott budapesti tárgyalása és a közelgő EU-csúcs kapcsán, elmagyarázva, ezért nem is lehet azt sem mondani, hogy ő az EU-csúcson “vétózna” Ukrajna például ügyében. Senki ne is akarjon lelkiismeretfurdalást kelteni bennünk, azzal, hogy megakadályozunk közös döntést, vagy az egységet megbontjuk – a szavaiból az derült ki, hogy ez az Unióban filozófiailag is kizárt.
Ukrajna uniós tagsága ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel, ezért ne tűzzük napirendre az EU-csúcson, az Európai Tanács ülésén – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: azért, hogy nem is bontsuk meg az EU egységét, de ne is kezdjük el tárgyalni ezekről, “ne tűzzük napirendre” Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését.
“Ez a bizottsági javaslat nincs előkészítve, az előkészítés ugyanis nem csak egy papír”
– fogalmazott Orbán Viktor. “A Bizottság vigye innen vissza az előterjesztést” – szólította fel az Ursula von der Leyen vezette testületet.
Orbán Viktor meg is indokolta, miért nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését.
Először is, Ukrajna háborúban áll, ma nem tudjuk megmondani, hogy belül vannak-e az alkotmányos sávon – jelentette ki.
Nem tudjuk mekkora a területe, mert vannak részei, amelyet Oroszország katonailag szállt meg. De a népességét sem tudjuk pontosan – sorolta.
A miniszterelnök azt is mondta, kérdés, hogy Ukrajna EU-csatlakozásával a közép-európai országok fejlesztési támogatásokat veszítenének el.
Stratégiai partnerséget kössön az EU Ukrajnával, “hozzuk őket közelebb, működjünk együtt, legyen “összeműködés” – javasolta, de csak “hosszú-hosszú évek után lehet az EU-tagságáról beszélni.
“De hogy elénk löknek egy papírt, az így nem megy”
– fogalmazott, annak kapcsán, hogy nem kérték ki Ukrajna ügyében a tagállamok véleményét, a miénket sem.
A török EU-csatlakozási tárgyalásokat hozta negatív példa, hibaként, hogy ott sem jutottak előre, ezért ez frusztrációt okozott, ez kudarc – derült ki a szavaiból.
Arra, hogy az EU-költségvetésének a 100 milliárdos módosítását sem támogatja a magyar kormány – ebből támogatná sz Unió 50 milliárddal Ukrajnát – Orbán Viktor azt mondta: Európának gazdasági problémái vannak, mi meg vagonszámra küldjük a pénzt Ukrajnának. Azt is hozzátette: ne a háborúra költsük a pénzt, hanem a békére.
Másrészt, ha pénzt akarunk küldeni Ukrajnának, akkor ne az EU költségvetéséből küldjük, hanem hozzunk létre egy tagállami alapot, amibe minden tagállam befizet, aki akar – mondta. Azaz, ha Ukrajnának pénzt akarunk adni, akkor azt transzparensen külön alapból finanszírozzuk, “mindenki tegye a pénzt az asztalra”, senki ne bújjon az Unió mögé – jelentette ki Orbán Viktor.
Nemzeti konzultációs kérdés Ukrajna
A nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor elmondta: Ukrajnával kapcsolatos kérdés is szerepel az íven, itt megkérdezik az embereket, nem a nép feje fölött hoznak döntéseket, a nemzeti konzultáció eredménye erőt ad a tárgyalásokon – derült ki a szavaiból.
Mint mondta, harcolni fog Magyarország szuverenitása mellett, úgy fogalmazott: “mindenki szánjon néhány percet a hazájára”.
A birodalmakról: “Köszönjük, nem kérünk belőle!”
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország körül mindig nagyobb birodalmak voltak, de azt a taktikát választottuk, hogy minden birodalom temetésén részt tudtunk venni. Úgy fogalmazott, hogy belénk akartak harapni, de mi itt vagyunk 1100 éve, tudjuk mi a jó nekünk, mi eldöntjük, ne más mondja meg, hogy éljünk. “Köszönjük, nem kérünk belőle!” – mondta arra, hogy mások mondják meg, hogyan éljünk.
Szuverenitásvédelem
A parlamentnek meg kellett hoznia most néhány döntést a szuverenitás kérdésében – mondta a miniszterelnök a guruló dollárok ügyére utalva: egyértelmű és világos szabályok kellenek, hogy ne lehessen külföldről befolyásolni a magyar választói akaratot.
Magyarországon belül mindig is voltak olyanok, akik szerint el kell fogadni valamelyik birodalom ajánlatát – mondta, szerinte a Gyurcsány korszak ilyen volt. Akkor nyilvánvaló volt, hogy a döntések nem a magyar emberek érdekei mentén történtek.
A reményteljes 2024-ről
A miniszterelnök a rádiós interjújában ezúttal is elmondta: 2023 volt a legveszélyesebb év, és sorolta a szankciókat, az inflációt, az energiaválságot. Orbán Viktor azt mondta: az idei évben azért dolgoztunk, ne legyen rosszabb.
2024 már egy reményteljes év lesz. Azért fogunk dolgozni, hogy 2024 jobb legyen. Aztán rátért a minimálbér 15 százalékos emelésére – ezt december 1-től vezetik be – ami jó hír. Az áremelkedést meghaladó béremelések lesznek 2024-ben – hangzott el.
A nyugdíjakat pedig 6 százalékkal emelik akkor is, ha 5 százalékos infláció lesz. Februárban ki fogják tudni fizetni a most már megemelt 13. havi nyugdíjat is – mondta.
A pozitív jelek között sorolta a falusi és városi CSOK-ot, a babaváró hitel megemelését, s mint mondta, a 40 év alattiak között a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a 75 százalékot.
“Próbálom kitágítani a teret”
A miniszterelnök annak kapcsán, hogy mindenkivel kereskedünk-e, a műsorban arról is beszélt, hogy valóban, egyik nap Svájcban látják, aztán már Baku, Brüsszel, Argentína, és így tovább. A fejlődő világgazdaság most Kelet, a mi gazdaságunknak az egész világon kapcsolatban kell lenni mindenkivel.
Mint mondta, Magyarország egy 10 milliós ország, nem engedhetjük meg magunknak a gazdasági bezárkózást. Próbálja kitágítani a teret a magyar gazdasági szereplők számára – hangoztatta az interjúban Orbán Viktor.