„Egyre csökkenő számban kapunk kérdéseket az Európai Bizottságtól, legutóbb kettőt, és igyekszünk gyorsan megválaszolni, abban bízunk, hogy az év vége előtt dönt az Európai Bizottság arról, hogy eleget tettünk a követelményeinek – jelentette ki Navracsics Tibor az InfoRádióban.
A területfejlesztési miniszter elmondta: összesen 1500 milliárd forintnyi beruházásra nyújtott be hitelkérelmet a magyar kormány annak ismeretében, hogy az ebből a forrásból megvalósított projekteknek 2026-ig el kell készülniük.
Arról, hogy Navracsics Tibor augusztusban a kormány nevében 3,9 milliárd eurós magyar igényt jelentett be az EU-s helyreállítási alap hitel részére, itt írtunk. A múlt héten ezt a bizottság jóváhagyta és egy 1 milliárd eurós összegről is döntött, ehhez a magyar kormány két részletben tud hozzájutni.
A miniszter az InfoRádióban hozzátette, hogy az Európai Tanács még beavatkozhat az ügyben, mert az Európai Parlament erre a testületre is nyomást akar gyakorolni, ahogy ez már az elmondása szerint az Európai Bizottság esetében is történt.
A többi, ennél jóval jelentősebb uniós pénzcsomag tekintetében már nincs ilyen közel a kifizetés időpontja – mondta Navracsics Tibor az MTI szerint.
Függőben van a helyreállítási alap “első”, vissza nem térítendő részének a 2300 milliárd forintja – erről már egy éve megszületett a Bizottsággal a megállapodás, de Brüsszel nem utalt forrásokat.
Az EU hétéves keretköltségvetéséből a 10 ezer milliárdos kohéziós forrásainak egy része – három operatív program támogatásaink 55 százalékát függesztette fel az unió – is függőben van. Erről a megállapodás már jó ideje az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kifogások miatt csúszik – mondta Navracsics Tibor, aki a jogállamisági-feltételességi eljárás tekintetében “már nem bízik ennyire a megegyezésben”.
A miniszter szerint valójában már nem normaszövegekről vitatkoznak a brüsszeli tárgyalásaikon, hanem technikai részletkérdésekről, ezért úgy érzi, hogy az Európai Bizottság az újabb kérésekkel csak próbálja a határidőket tolni maga előtt, kipuhatolni, hogy a politikai környezet lehetővé teszi-e a Magyarországgal szembeni korlátozások feloldását.
A miniszter azt mondta, nem tudja, valójában mit gondolnak a tárgyalópartnerei, de szerinte a Bizottság attól tart, ha elfogynak a vitapontok, és megállapodik Magyarországgal, akkor az Európai Parlament oldaláról súlyos retorziók érik, például a biztosok személyes politikai karrierjét befolyásolják, vagy akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat a bizottság ellen az EP.
Ha van politikai akarat
„Egy tárgyalássorozatban az utolsó pillanatban is meg lehet állapodni, ha van politikai akarat. A bizottságnál most nincs politikai akarat a megállapodásra, és amíg ez így lesz, addig nem lesz megállapodás. Május-június környékén volt egy fordulat, addig haladtunk az általam javasolt metódus szerint az egyszerűbb ügyektől a bonyolultabbak felé – mondta a miniszter, hozzátéve: nyáron azonban a Bizottság egy új tárgyalási elvvel állt elő, miszerint “semmi sincs megoldva, amíg minden nincs megoldva”.
Azaz minden a jogállamiság-feltételességi eljárás lezárásól függ, a legkisebb kérdés is a legnagyobb túsza – fogalmazott. “Ezért bízom abban, hogy az igazságszolgáltatási tárgyalások megegyezésre vezetnek, és ezek szabadítják fel a többi, függőben lévő ügyet is” – mondta.
Erasmus-ügy
A területfejlesztési miniszter beszámolt az Erasmus-tárgyalások állásáról is: az időhúzást látja a miniszter az egyetemi programokról folyó tárgyalásokon is – írta az MTI.
A modellváltó egyetemeket felügyelő kuratóriumokból ugyanis már januárban kivonták az aktív politikusokat a Bizottság kérésének megfelelően, de azóta egyre szövevényesebb tárgyalássorozatba bonyolódtak, amelynek még nincs vége.
Ezért Hankó Balázs, a felsőoktatásért felelős államtitkár három hónapos türelmi időt kért az egyeztetések lezárására – erősítette meg.
„Nem igazán tudjuk, mi a bizottság álláspontja az ügyben, de az az igazi probléma, hogy az Európai Bizottság szerint nem az a cél, hogy a magyar egyetemek kiszoruljanak a nemzetközi együttműködésből, mégis sorra kihagyják őket a programokból arra hivatkozva, hogy az unió szankciós rendszere alatt állnak” – mondta Navracsics Tibor, jelezve: már határidők sincsenek, mert a korábban a biztosok által jelzett időpontokban sem történt semmi változás.
„Már nem tudjuk, melyik az a határidő, amely meghiúsítaná az együttműködést. Ezért bízom abban, hogy meg tudunk állapodni, és jövő szeptembertől zavartalan lesz a finanszírozás” – jelentette ki Navracsics Tibor.
Mint mondta, akkor sincs baj, ha csak a júniusi EP-választás után jön meg az uniós pénz, és nem áll fenn a forrásvesztés veszélye, mert a kohéziós pénzeknél nagyon távoli a határidő.
Új minisztérium januártól: az önkormányzatok is oda kerülnek
Navracsics Tibor beszélt a januárban felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium működéséről is, erről itt írtunk október elején.
Eszerint két nagy terület kerül a tárcájához: a Miniszterelnökségtől a területi igazgatás, benne a vármegyei kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal, míg a Belügyminisztériumból az önkormányzatok ügye.
Navracsics Tibor azt is elárulta, hogy a vezetői állomány nem változik: marad a tárcánál Latorcai Csaba miniszterhelyettes, Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár és Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, míg a két új területről is az eddigi vezetők csatlakoznak: György István marad a területi közigazgatásért felelős államtitkár és Dukai Miklós az önkormányzati államtitkár.
Új szervezet áll fel, megalakul a Nemzeti Fejlesztési Központ is, amelyhez az operatív programok tartoznak majd államtitkári vezetés alatt, de széles körű önállósággal.
Navracsics Tibor kiemelt célként említette, hogy az önkormányzatokkal és az uniós forrásokkal nagyon koncentrált területfejlesztést lehet végezni, márpedig a két programot leszámítva (digitális megújulás, agrár- és vidékfejlesztés) minden európai uniós pénz a tárcához tartozik a jövőben – írta az MTI.