Ma reggel számoltunk be egy váratlan fordulatról, arról, hogy a hétfői budapesti Orbán-Charles Michel találkozó előtt kiderült: nem lépteti hatályba 2024 szeptemberétől Kijev a magyar kormány számára elfogadhatatlan nyelvtörvényt, az új ukrán javaslat szerint a kárpátaljai magyarok az érettségiig magyar nyelven tanulhatnak.
De elég lesz-e ez, hogy Orbán Viktor ne “vétózza” Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését? – tettük fel a kérdést. Azért is, mert hétfőn Budapestre jön az egyik EU-s csúcsvezető, Charles Michel, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon, és a legfontosabb napirendi pont bizonyosan Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdése lehet – amit a magyar miniszterelnök határozottan blokkol.
Orbán Viktor kijelentette néhány hete, hogy Ukrajna olyan messze van az EU-tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől, és az Európai Tanács elnökénél új Ukrajna-stratégia megtárgyalását sürgetette – különben marad a magyar vétó. A miniszterelnök egy tanácskozáson néhány napja azt is megállapította, hogy még a Szovjetunióban is jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint az ukrán államiság alatt.
“Pozitív lépés egy hosszú úton”
A Telexnek tegnap a frissen bejelentett ukrán új nyelvtörvény-javaslat ügyében Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke azt mondta, a tervezett módosításokkal a kisebbségi nyelvhasználat megfelelő biztosítékokat kap, bár így is sok finomítanivaló lesz. A kisebbségi törvény várható elfogadása után fél éven belül ahhoz kell igazítani minden vonatkozó törvényt, rendeletet.
Tegnap a Telex cikke szerint azt is nyilvánvalóvá tették: tárgytalan egy korábbi körlevél, azaz az iskolai kommunikációban a nemzetiségi nyelvek az államnyelv mellett azonos feltételekkel használhatók – de ezt mindenki maga döntheti el.
Szakértők viszont most azt hangsúlyozzák: Kijev az új nyelvtörvény-javaslatával nem állítja helyre a kisebbségi magyar iskolák jogi státuszát, autonómiáját. Másrészt, az ukrán állam “nemzeti kisebbségi központokat” állitana fel – széles jogkörrel – ez a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek “ellenébe mehet”.
De azt is felhozzák, hogy meghatározó tantárgyakat – irodalmat, történelmet és az Ukrajna védelme tárgyat – változatlanul kötelező ukrán nyelven oktatni/tanulni a nemzetiségi iskolákban, noha a kárpátaljai magyar tanulóknak az anyanyelve a magyar.
Másrészt, amennyiben el is fogadja az ukrán parlament – sürgősséggel – december 14-e, az EU-Ukrajna csúcs előtt az új nyelvtörvényt, kérdéses, hogy mit tartalmaz majd a törvény végrehajtási rendelete, “az ördög a részletekben rejlik” – fogalmaztak forrásaink, megjegyezve, hogy vannak e téren rossz tapasztalataik.
Ráadásul, ott van a munkácsi tanévnyitó példája arra, hogy helyi szinten betartják-e vagy sem a törvényi rendelkezéseket, ha adott esetben jó eszközt is jelentenek a végrehajtási rendeletek.
Emlékezetes volt Szijjártó Péter felháborodott kifakadása szeptember elején amiatt, hogy Munkácson egy tanévnyitón betiltották a magyar himnuszt és a magyar zászlót.
“Az nem megy, hogy egy olyan országgal az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez hozzájáruljunk, amely az egyik legalapvetőbb közös európai értéket sérti meg”
– hangoztatta akkor a külgazdasági és külügyminiszter.
EU-költségvetés – 50 milliárd euró Ukrajnának?
A kárpátaljai magyarság ügye a legfontosabb az Orbán-kormánynak, de Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásán kívül van még két neuralgikus pont, ami miatt Orbán Viktor “vétózhat”: mindkettő Ukrajna uniós pénzügyi támogatásával függ össze. Az egyik az EU-s Békekereten belüli „8. segélyintézkedés” – 500 millió euró ukrán katonai célokra -, míg az igazán nagy tétel az EU hétéves költségvetésének a 100 milliárdos módosítása révén 50 milliárd euró megszavazása Kijevnek.
A magyar kormány mindkettőt blokkolja. Egyrészt, Orbán Viktor szerint az EU Ukrajna stratégiája megbukott, ezért újra van szükség, másrészt ott van az OTP ügye. A kormány várja az ukrán delegációt Budapestre, “nyitott és kész az alkura”. Jóllehet, az ukránok már levették a háborús szponzorok listájáról az OTP-t, a magyar kormány írásos garanciákat vár Kijevtől, hogy nem teszik fel többé ilyen szégyenlistára Csányi Sándor pénzintézetét. Egy másik ukrán listáról pedig “leveszik az OTP oroszországi entitását, plusz négy OTP-vezetőt”.
A 50 milliárd eurós kérdés lényegesen összetettebb: Orbán Viktor erről azt mondta, azt nem tudja, hogy ezt Európa bírja-e a jövőben pénzügyileg.
“De hogy Magyarország se nem bírja, se nem akarja bírni, abban biztos” – jelentette ki.
A 13 milliárdos tét is ott lebeg
Az uniós pénzek érkezése a másik fontos prioritás Orbán Viktorék számára. Arról, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság oldott a szigoron és csütörtökön jóváhagyta a 3,9 milliárdos Navracsics Tibor által benyújtott magyar helyreállítási hiteligényt – ezzel Orbán Viktorék 1 milliárd euróhoz juthatnak hozzá brüsszeli feltételek nélkül – az atv.hu itt és itt írt.
De egy 13 milliárd eurós tét is ott lebeg. A Financial Times írta meg korábban, hogy Magyarország november végéig hozzájuthat 13 milliárd eurós EU-s forráshoz, ha “megszavazná” végül Orbán Viktor az EU-s büdzsé módosítását.
A miniszterelnök visszautasította, hogy össze kellene kötni a két dolgot – mert az EU-s források eleve járnak -, de ha itt lesz Charles Michel, a Karmelitában nyilván minden kérdés az asztalra kerül a megbeszélésükön.