A nyugdíjakat és az átlagkereseteket veti össze cikkében a Népszava.

A lap emlékeztet rá, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő videóüzenetben magyarázta el, hogy átlagosan plusz 78 ezer forintra számíthatnak a nyugdíjasok, a kiegészítést januárig visszamenőleg kapják meg, és a kormány mindezzel az inflációkövető nyugdíjemelést biztosítja a „mostani háborús és szankciós infláció mellett is”.
Arról is beszélt, hogy a kormány szeretné biztosítani az időseket arról, hogy januárban ismét emelni fogják az ellátást, mégpedig újabb 6 százalékkal, mert ennyire becsülik a jövő évi inflációt. A videó felett pedig egy üzenet olvasható: a nyugdíjasok számíthatnak a kormányra.

Törvényi kötelezettség

A valóság ezzel szemben az, írja a lap, hogy Brüsszelnek, és a háborúnak semmi köze a magyar nyugdíjemeléshez, kiegészítéshez. Ahogy a novemberi emelést, úgy a januárit is törvény írja elő, ám mindkettő a kormány becslésén alapul.

Az is tény, hogy ha felül- és nem alábecsülné a következő évben várható inflációt, akkor a januári emelés magasabb lenne, és nem az idősek hiteleznének az államnak a valósághoz közelebbi, de szintén becslésen alapuló novemberi korrekcióig.

Svájci indexálás

1997 és 2009 között az úgynevezett svájci, vagy vegyes indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését, amit 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a keresetek emelkedése határozott meg. Ily módon a gazdasági fejlődés eredményeiből a nyugdíjasok is részesültek, vagyis növekvő reálbér esetén nem csupán a reálérték megőrzése volt biztosítva.

2012-ben a Fidesz a gazdasági válságra és az IMF-hitel feltételére hivatkozva teljesen megszüntette ezt a módszert, és bevezette a tisztán inflációkövető emelést. (Előtte három évig a gazdasági helyzethez igazított átmeneti rendszer működött). Ennek lett a következménye az, hogy míg 10 éve az átlagkereset 70 százalékát is elérte az átlagnyugdíj, most már az ötvenet sem.

Itthon

Letaglózó hír az időseknek: Húsz százalékkal zuhant a nyugdíjak értéke tíz év alatt

kapcsolódó cikkeink