Októberben egy hajszállal 10 százalék alá csökkent az éves alapon mért infláció: 9,9 százalék volt a pénzromlás üteme. A miniszterelnök először tavaly karácsonykor fogalmazta meg célként, hogy 2023 év végére egyszámjegyű legyen az adat.

„Fülön, vagy üstökön kell ragadni, le kell törni, le kell birkózni, letaposni” - mondta akkor Orbán Viktor.

Csakhogy az infláció letörése, épp úgy, ahogy az árstabilitás fenntartása a Magyar Nemzeti Bank feladata, a kormány mégis részben saját sikerként tekint a pénzromlás ütemének enyhe mérséklődésére.

„Miután a Jegybank erejét meghaladta az infláció elleni küzdelem, ezért a kormány vállalata a jegybank helyett, mellett, legyünk udvariasak, inkább mellet, hogy egyszámjegyűvé fogja visszavágni az inflációt az év végére” – mondta néhány hónapja a kormányfő.

Eurostat: még mindig a magyar infláció a legmagasabb Európában

A magyar infláció azonban az Eurostat adatai szerint még mindig a legmagasabb Európában. A 9,9 százalékos árindex a háromszorosa, az euro övezetben mért 2,9 százalékos átlagnak.

A szomszédos Szlovákiában például az árak egy év alatt 7,8 százalékkal, Ausztriában csak 4,9 százalékkal emelkedtek. A DK szerint az eredmény, amire a kormány ennyire büszke, Európa bármely országának vezetője számára szégyellni való adat lenne.

2023 egészére 18 százalék körüli pénzromlás várható. Ilyen rossz adatra utoljára 1997-ben volt példa.

Itthon

A kormány szerint siker, a DK szerint szégyen a 9,9 százalékos infláció

kapcsolódó cikkeink