A svéd NATO-csatlakozás ügye már több mint másfél éve húzódik, úgy, hogy időközben a finn NATO-csatlakozást megszavazta a parlament. Ráadásul már a török nemzetgyűlés előtt van a javaslat.
Szijjártó Péter szeptember közepén írt levelet Tobias Billströmnek svéd külügyminiszternek, miután kiderült a svéd oktatófilm ügye, amiben az hangzik el, hogy Magyarországon 2010 óta hanyatlik a demokrácia. Ezen a kormánypárti padsorokban felhárodtak, Kocsis Máté az esztergomi Fidesz-frakcióülés után kijelentette a kérdésünkre, kicsi az esélye, hogy az őszi ülészakban a parlament megszavazza a svéd NATO-csatlakozást, Kövér László szerint nem biztos, hogy egyáltalán meg kell szavazni, Orbán Viktor miniszterelnök pedig még májusban Katarban azt mondta: “Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba”. Javulnia kell Magyarország és Svédország kapcsolatának, mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági pályázatát. A svéd oktatófilmmel pedig az a probléma, hogy azt svéd állami iskolákban vetítik.
“Ez egyfajta tiszteletlenség jele”
Szijjártó Péter a politikai botrányt okozó kisvideó kapcsán azt írta svéd külügyminiszter kollégájának: „Ezen alkalmakat arra használtam fel, hogy elmagyarázzam Önöknek a svéd politikusok által felhozott súlyos, elfogult, tisztességtelen és igazságtalan vádak sorozatának felettébb negatív fogadtatását. Ezek a vádak megkérdőjelezték politikai rendszerünk demokratikus jellegét, valamint a magyar emberek ahhoz való érettségét, hogy saját országuk jövőjéről döntsenek”.
Nem válaszolt a levelére a svéd külügyminiszter – mondta el Szijjártó Péter a kérdésünkre. “Én ezen azért nem vagyok meglepődve, mert jól látszik a svédek hozzáállása, hogy nem is akarnak reagálni, ami szerintem baj” – fogalmazott, hozzátéve, hogy “ez is egyfajta tiszteletlenség, ami nem segíti a folyamatot”.
A kérdésünkre a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a Türk Tanács ülésén Asztanában a török külügyminiszter kollégájával beszélt a svéd NATO-csatlakozásról, “de ő sem tudott időpontot mondani”, tekintettel arra, hogy ott sem kormányzati, hanem nemzetgyűlési hatáskör ez a kérdés.
Arra, hogy az érvényes-e még, ki lehet-e jelenteni, hogy “nem mi leszünk az utolsók” a ratifikálással, amit a miniszterelnök és kormánytagok is rendre elmondanak, a törökök előtt szavazza-e meg a parlament a ratifikálást, Szijjártó Péter azzal reagált: “természetesen, ha ezt mondtuk, akkor ehhez tartjuk is magunkat”.