Mint azt az atv.hu is megírta, Orbán Viktor Pekingben kétoldalú tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyinnal. A két vezető egyeztetett a magyar-orosz együttműködésről a gáz- és olajszállítások valamint a nukleáris energia területén.

Most pedig a Publicus Intézet felméréséből az is kiderült, hogy mi a véleménye a magyaroknak a találkozóról.

A megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy Orbán Viktor kormányfő Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Népszava azt írja, lényegesen többen vannak azok, akiknek ez nem tetszik, mint azok, akik nem látnak kivetnivalót abban, hogy miközben az európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig a magyar kormányfő tárgyal vele.

A Putyinnal történt találkozót 52 százalék nem – vagy „inkább nem” – tartotta elfogadhatónak, míg a másik táborba, akik szerint elfogadható, 35 százalék tartozik. Azt, hogy ki miként vélekedik erről, döntően a politikai preferenciák határozzák meg. 13 százalék nem válaszolt.

A Publicus Intézet rákérdezett arra is, hogy a találkozó kinek állhatott érdekében. A válaszadók 32 százaléka szerint inkább Orbán Viktornak, mert a gáz- és olajszállítások miatt fontos a jó kapcsolat Oroszországgal. Hajszálnyival többen (33 százalék) gondolták azt, hogy mindkét félnek érdekében állt, és csak 19 százalék vélekedett úgy, hogy inkább Vlagyimir Putyinnak, mivel a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként a magyar kormány felértékeli, legitimálja a háborús agresszor Oroszországot. A válaszadóknak ebben a csoportjában nagyítóval is alig találni kormánypártiakat (1 százalék).

Putyinnal tárgyalva Orbán nem háborúnak, hanem – az orosz propaganda fordulatát használva – katonai műveletnek nevezte Ukrajna lerohanását. A relatív többség, a megkérdezettek 36 százaléka szerint a magyar kormányfő szándékosan kívánt oroszbarát nyilatkozatot tenni, 23 százalék úgy ítélte meg, hogy csak diplomatikus akart lenni. Azzal a megközelítéssel, hogy Orbán „tisztában volt kijelentése súlyával, de nem tehetett mást”, 15 százalék értett egyet. Akadtak, akik arra a következtetésre jutottak, hogy nincs jelentősége a szóhasználatnak: igaz, ők nem voltak sokan (9 százalék). Annak lehetőségét, hogy Orbán Viktor véletlenül fogalmazott így, elhanyagolhatóan kevesen tartották valószínűnek (1 százalék). Tanácstalanságot jelez, hogy a nem válaszolók aránya 17 százalékot tett ki.

Ennél is jóval többen (42 százalék) passzolták a következő kérdést, amely arról szólt, hogy ki kezdeményezhette a „kétoldalú tárgyalásokat”. Azok, akik véleményt formáltak, jobbára úgy gondolták, hogy Magyarország volt a kezdeményező fél (39 százalék). Oroszországot 19 százalék jelölte meg.

A Fidesz – a törökökkel együtt – lassan másfél éve halogatja Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti jóváhagyását. A felmérésben résztvevők 17 százaléka szerint a magyar kormány ezzel Putyin (Oroszország) kedvében szeretne járni. Azt a verziót, hogy Erdogan (Törökország) kérését teljesíti a Fidesz, mindössze 3 százalék tartja valószínűnek. A legtöbben (35 százalék) arra hajlanak, hogy Orbán mindkét vezetőnek meg akar felelni. Ez a magyarázat leginkább az ellenzékiek körében vált uralkodóvá. A megkérdezettek pontosan negyede (25 százalék) ezzel szemben úgy látja, hogy „a kormány önállóan dönt ebben a kérdésben”. Főként a fideszesek hiszik így. A nem válaszolók aránya ezúttal is magas volt (21 százalék).

Az is kiderült, hogy a magyar lakosság 54 százaléka szerint inkább a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háborúnak van nagyobb hatása Magyarország jelenére és közeljövőjére, 10 százalék szerint inkább az izraeli-palesztin konfliktusnak, 21 százalék szerint pedig mindkettőnek. Elenyészően kevesen válaszolták azt (2 százalék), hogy ránk egyiknek sincs érdemi hatása.

A Népszava megbízásából készült felmérés a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív.

Itthon

Ezt gondolják a magyarok az Orbán-Putyin találkozóról

kapcsolódó cikkeink