,,Tisztelt elnök urak, az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak…” – az európai politika súlyos kihívásokkal néz szembe Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Türk Tanácsban arról beszélt: az most a kérdés, hogy mi Európa érdeke: a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések fejlesztése. A blokkosítás az európai-orosz gazdasági együttműködés szálainak elvágását és a keleti gazdasági kapcsolatok korlátozását jelenti.
„A másik irányzat ebben a vitában, ahova mi magyarok is tartozunk, az erősíteni akarja az együttműködést, és az egymásra utaltságban lehetőséget lát” – fogalmazott Orbán. Ezek közül az országok közül azonban Szent-Iványi István szerint egyedül Törökország számít komoly partnernek gazdasági szempontból Magyarország számára. Szent-Iványi István, az ellenzék korábbi kabinetvezetője úgy fogalmazott Híradónknak:
„Az összes többivel nincs igazán jelentős gazdasági kapcsolat, és a távolság miatt, meg az összeköttetések hiánya miatt nem is nagyon lesz. Magyarország nagyon erőlteti, ezért kisebb-nagyobb üzletek köttetnek, de Magyarország problémáit nem ez a térség fogja megoldani.”
A politikai elemző úgy látja, a keleti nyitás stratégiájához jól illeszkedik a Türk Tanácsban való részvétel, miközben Orbán Viktor nyugaton mérsékelten találta meg a szövetségeseit. ,,A Türk Tanácsban lévő országok többségére azért úgy tekinthetünk, mint poszt-szovjet országokra, amelyekre Oroszország és hát a jelenlegi putyini vezetés nagyon nagy hatást gyakorol, így nyilván ezekkel az országokkal jóban lenni az majdhogynem azt jelenti, mint hogyha ugyanúgy Putyinnal kerülne egy asztalhoz az ember” – magyarázta Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet elemzője.
Az energetikai szakértő szerint energetikai szempontból a keleti nyitás első lépése az azeri zöld áram projekt bejelentése volt 2022-ben, ezt követték az olajjal és gázzal kapcsolatos üzleti kapcsolatok.
„Ez mind a kettő nagyon érdekes és nagyon jó, mert diverzifikáció, csak felmerülnek a logisztikai kérdések, hogy hogyan fog ez az olaj és földgáz eljutni Magyarországra, mert ugye földgázban csak egy vezeték van, a Török Áramlat, azzal a vezetékkel, isten ne adja, bármi történne, mint az Északi Áramlattal, akkor a diverzifikáció semmit nem ért”
– ezt már Balogh József energetikai szakértő mondta, aki szerint ráadásul csak kis mennyiségekről van szó: olajban maximum az ország egyhavi olajfelhasználásának megfelelő mennyiség érkezhet a térségből.