A parlament 143 szavazattal 30 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazta meg a határozatot az önálló magyar afrikai katonai misszióról, mely el lesz látva a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel.

A határozati javaslat három pontja szerint katonai, humanitárius és fejlesztési célokra is kiterjed a misszió.

A határozat első pontja kimondja: “az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat lásson el. Az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében – szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben – 2025. december 31-ig állomásozzon ott “és szükség szerint alkalmazásra kerüljön”.

De a határozat 2. pontja azt is kimondja: “A hozzájárulás kiterjed nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén - és annak birtokában a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak támogatására vonatkozó, az 1. pont szerinti magyar szerepvállalással összhangban álló -, a Csádi Köztársasággal határos államok területén – az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében – végzendő katonai feladatokra is”. Azaz, adott esetben a Csáddal szomszédos országokra is.

Még az általános vitában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy önálló magyar misszióról van szó. A csádi elnök meghívására indul katonai misszió az afrikai országba, ennek keretében 2024 tavaszától teljesítenek ott magyar katonák szolgálatot.

A hármas cél: hozzájárulni a migráció megfékezéséhez - hiszen „amennyiben Csád is instabillá válik, akkor olyan migrációs gátszakadásnak lehetünk tanúi, amely akár további százmilliókat indíthat útnak Európa felé” -, támogatni a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint “biztonságos hátteret adni annak a komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomagnak, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz az országba” .

A fokozódó migrációs nyomás egyik legfontosabb kiindulópontja az afrikai térség, azon belül pedig a Száhel-régió. Ebben a régióban Magyarország már korábban is jelen volt, tehát a térségben a gazdasági, diplomáciai és katonai jelenlétünk sem példátlan - hangoztatta a honvédelmi miniszter még az általános vita elején a parlamentben. Az ellenzék megosztott volt a javaslat támogatásában.

Ursula von der Leyen is fontosnak nevezte a Száhel-övezet stabilitását

Érdekesség, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a State of the EU beszédében - amit Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott szeptember elején - hangsúlyosan szólt a Száhel-övezet kapcsán: azt mondta, hogy Oroszország befolyásolja és kihasználja a válságokat Afrikában, az ott kialakult helyzet a terrorizmus táptalajává vált. A Száhel-övezet térségében a stabilitás fontos az Európai Uniónak, és az EU-nak olyan egységet kell mutatnia, mint Ukrajna felé. Párbeszédet kell folytatni a legitim vezetőkkel - tette hozzá a Bizottság elnöke szeptemberben.

Itthon

Megszavazták: 200 magyar katonát küldenek a világ egyik legveszélyesebb pontjára

kapcsolódó cikkeink