"Négyen voltunk testvérek, három fiú és egy lány, a Külső Jászberényi úron laktunk, a dzsungelben, az volt a hely a neve. Egy ötször ötös szobában laktunk hatan a szüleimmel, bent fürödtünk egy lavórban és a folyosó végén volt a WC, oda kellett kijárni" – emlékezett vissza gyerekkorára a Blikknek adott interjúban Bill kapitány, akinek nemcsak a nélkülözéssel kellett fiatalon megküzdenie.

Majdnem az életét is eldobta magától: "Soha nem akartam énekelni, focista akartam lenni, nagyon jól fociztam 10 évesen, az MTK-ban. Aztán 11 éves koromban egy orvosi műhiba miatt elvesztettem a lábam. Emlékszem, a műtét után felébredtem, felhajtottam a takarót, akkor láttam, hogy nincs bal lábam, tiszta véres volt a csonk. Rosszul is lettem és megijedtem, borzalmas volt" – idézte fel a drámai pillanatokat Deák Bill Gyula.

"Öngyilkos akartam lenni, bevettem gyógyszereket, de nem sikerült, hála istennek. Nagyon nagy törés volt az életemben"

- folytatta az énekes, aki óriási hátránynak éli meg, hogy fél lábbal kellett leélnie az életét. A keserűségtől egyedül a közönség szeretete, az elismerések, a díjak, a sikerei óvták meg.

Itthon

"Öngyilkos akartam lenni" - drámai interjút adott a legendás magyar énekes

kapcsolódó cikkeink