A szervezett elemzése szerint akár a 150 dolláros rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között. A bank elemzői azt feltételezik:
súlyos gondokat okozna az olajellátásban és az élelmiszerárak is magasabbra emelkednének, ha megismétlődne az egész Közel-Keletre kiterjedő 50 évvel ezelőtti háború.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy kaptak-e kérést a kormánytól, hogy csökkentsék az üzemanyag árakat az infláció-ellenes harc érdekében, azt válaszolta, hogy piaci alapján működnek. Benzinturizmus lenne, ha ilyen beavatkozás történne. Jelenleg a térségben a harmadikak az árban mindkét üzemanyag területen a MOL. A jövőbeli árakról a cégvezető kifejtette, hogy január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó. Emellett a kőolaj árára a Hamasz és az Izrael közötti éles konfliktus is hathat. A harcok kitörésekor emelkedett 90 dollár fölé kőolaj ára, de azóta kisimult ez a szint, mert nem alakult ki ellátási zavar, a piac ugyanis általában ilyen helyzetben ettől tart. A földgáz területén emelkedett az ár 50 százalékkal, mert Izrael leállította a saját gázkitermelését, és Egyiptomból vezetéken vásárol ebből az energiahordozóból.
A következő időszak árával kapcsolatban kérdés, hogy két jelentős szereplő, így Irán és Szaúd-Arábia mit lép. A Hormuzi-szorosban (a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő szűk tengerszoroson) halad át a világ kőolaj szállítmányának 20 százaléka, illetve a cseppfolyós gáz 30 százaléka. Az energiapiaci szakértők között ökölszabály, hogy a világpiacon egy százaléknyi termeléscsökkenés 10 százalékkal emelheti meg az árat. Ez alapján kiszámolható, hogy mi történne, ha a Hormuzi-szorosban történne valami, akár 170-200 dollár is lehetne ettől az olajár. „Senkinek sem érdeke ez. Kaotikus helyzet lenne. Az orosz-ukrán konfliktust követően egy év kellett, hogy korrekció történjen. Akkor a gáz ára bizonyos időszakban százszorosára emelkedett, de még mindig 60 százalékkal magasabb a gáz ára, mint a háború előtt” – fogalmazott Hernádi Zsolt
A beszélgetés során szóba került, az úgynevezett Corvinus-botrány is. Mint emlékezetes, Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének docense az év elején etikai vizsgálatot indíttatott több egyetemi vezetővel szemben, miután az egyik hallgató annak ellenére vizsgázhatott le egy különteremben, hogy nem teljesítette a kurzushoz előírt feltételeket. Első fokon a vizsgálat elmarasztalta az etikai eljárás alá vont vezetőket, azzal az indokkal, hogy valóban jogtalan kivételezés történt, de másodfokon azonban már felmentő döntés született. Mindezeket követően kirúgták Ádám Zoltánt.
Hernádi Zsolt, aki a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartói joggal rendelkező alapítvány kuratóriumának elnöke, az ügy kapcsán kifejtette: a diák követett el hibákat, valóban mulasztott kvízekben, de nem kapott tájékoztatást arról, hogy méltányosságból milyen feltételekkel és pótlásokkal vizsgázhat. Évente ezer ilyen kérelem szokott megszületni a Corvinuson, ez egy sztenderd eljárás, és az első esetben mindenki megkapja az esélyt. A tanárnak abban nem volt igaza, hogy nem mondta a méltányosság lehetőségét. A vizsgálatok során kiderült, hogy voltak szabálytalanságok a rendszerben, emiatt születtek figyelmeztetések. Hernádi Zsolt utalt arra, hogy egy másik diák hasonló helyzetben kapott lehetőséget a korrekcióra, ezért inkább úgy tűnik számára, hogy az ügyben érintett tanuló felé volt negatív elbírálás. A MOL részéről pedig semmilyen beavatkozás nem történt ebben az ügyben, nem igaz, hogy van kapcsolatuk a diák szüleivel. Személy szerint ő csak futólag találkozott velük. Azt azonban sérelmezi, hogy emiatt az ügy miatt ért diákokat vegzálás.