Nyílt titok, hogy a színfalak mögött zajlik egy alkufolyamat, és lényegében akármilyen nyilatkozatok hangzanak is el jelenleg, a “deal” része lehet, hogy a végén Orbán Viktor is átengedi az uniós költségvetés módosítását, és akkor megérkezhetnek Budapestre az EU-s helyreállítási források – mondta Novák Zoltán. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektmenedzserét az e heti uniós csúcs történéseinek a fényében arra kértük, hogy miután a Financial Times cikke már egy “dealt” láttatott – most pedig már Ujhelyi István is arról írt az Indexen, hogy megnyílnak az uniós pénzcsapok – értékelje, lesz-e megegyezés az EU-csúcson decemberben, kisimulnak-e a mostani hullámok. Orbán Viktor ugyanis zárt ajtók mögött is “vétó üzemmódban” volt a kétnapos EU-csúcson Brüsszelben, ami az egyik kulcskérdést, az Ukrajnának szánt 50 milliárdos uniós támogatást illeti.
Novák Zoltán nem volt hajlandó jóslásokba bocsátkozni azt illetően, hogy a decemberi uniós csúcson Orbán Viktor már megszavazza-e ezt is. Úgy fogalmazott, “reménykedjünk, hogy ez a deal megvalósul”, mert a magyar költségvetésnek is égető szüksége van az uniós forrásokra, és Ukrajna sem maradhat talpon az európai segítségnyújtás nélkül.
Az EU-s források kapcsán rámutatott, hogy az ország adósságának a finanszírozása sokkal költségesebbé vált az elmúlt időszakban, és a magyar államháztartás nehézségekkel küzd, ezért kulcsfontosságúvá vált, hogy az uniós helyreállítási források, az RRF két tétele: a hitel és a támogatás megérkezzen az országba. Sőt, már a megegyezés híre is sokat segíthet abban, hogy sikerüljön stabilizálni a költségvetés helyzetét.
Az EU-csúcson ugyanakkor a miniszterelnök határozottan nemet mondott Ukrajna 50 milliárdos EU-s támogatásának a folyósítására – sőt, a péntek reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy nem bírjuk, “de nem is akarjuk bírni” Ukrajna támogatását. Arra a kérdésünkre, hogy lesz a mostani határozott nemből “igen” decemberben, az elemző azzal válaszolt: ez egy alkufolyamat, és Orbán Viktor elég tapasztalt politikus ahhoz, hogy a nemzeti érdekre hivatkozva, arcvesztés nélkül is “okadatolja” ezt a szándékváltást.
Ráadásul a miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában éppen azt vezette le, hogy nem tartja megfelelőnek az EU Ukrajna-stratégiáját – emelte ki Novák Zoltán. Egyrészt, mert Orbán Viktor szerint az uniós A-terv megbukott és B-terv kell helyette, másrészt, mert Ukrajna katonailag nem tud győzni, ezért a győzelemre nem szabad stratégiát építeni. “Persze van egy kis kanyar ebben az érvelésben, az igazság meghajlítása” – fogalmazott Novák Zoltán. Mert az EU kényszerhelyzetben cselekedett, amikor Oroszország megindította a támadást. Nem győzelmi stratégia alapján döntött Ukrajna támogatása mellett, hanem a geopolitikai veszteségminimalizálás szűk ösvényén menetelt – tette hozzá.
Tehát a miniszterelnök, nem először, az EU-s győzelmi stratégiát kárhoztatta, ezzel egyszersmind kiskaput is teremtett saját magának, mivel, ha letesznek az asztalra új koncepciót, és ehhez kapcsolják Ukrajna közép, illetve hosszútávú támogatását, arra Orbán Viktor már igent is mondhat – vezette le az elemző.
Amiben a miniszterelnöknek igaza van…
Novák Zoltán azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy Orbán Viktortól függetlenül sem ártana, ha az EU-nak lenne egy közép vagy hosszútávú stratégiája az ukrajnai háború támogatását illetően, mely alternatív forgatókönyvekkel számol.
“Abban a miniszterelnöknek igaza van, hogy az Európai Unió a mostani javaslattal feltétel nélkül biztosítana Ukrajnának egy 50 milliárd eurós keretösszeget, ugyanakkor ezt feltételekhez kellene kötni. Másrészt, kompromisszumként az 50 milliárd folyósításakor születhet olyan megoldás is, hogy magyar részösszeg tekintetében a humanitárius célokra való felhasználáshoz járulunk hozzá.
Végső soron azt is mondhatják az Európai Tanácsban, hogy a jóváhagyást kérik, de Magyarországnak és a szintén ellentmondó Szlovákiának, nem kell ehhez anyagilag hozzájárulni – vázolta a lehetséges kimeneteleket az elemző.
S hogy az Orbán Viktor által bejelentett újabb nemzeti konzultáció mennyiben segítheti a miniszterelnököt decemberben, hogy elfogadja az uniós dealt, arra Novák Zoltán azt mondta: ahhoz, hogy erre választ tudjuk adni, ismernünk kellene azt a 10-11 kérdést, ami majd a konzultációs íveken szerepel, s hogy ezek a kérdések mennyire lesznek konkrétak.
Ha a kontextusból indulunk ki, hogy a péntek reggeli interjúja melyik pontján jelentette be a miniszterelnök, akkor nyilván migrációs és Ukrajnával kapcsolatos kérdések lesznek a fókuszban, illetve bizonyos magyar „jóléti” kérdések: rezsicsökkentés, kamatstop. “Onnan is tudjuk majd, hogy hogyan áll a magyar kormány a Brüsszelhez és az alkufolyamathoz, hogy milyenek lesznek a kérdések. A nemzeti konzultáció kérdéseinek a megfogalmazásából látni fogjuk, hogy akar-e a kormányzat “kiskapukat” hagyni saját maga számára.
Novák Zoltán felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelnek érdeke, hogy fenn tudja tartani az uniós költségvetést, és még a jövő nyári európai parlamenti választások előtt be tudja biztosítani azokat a keretösszegeket, amiket Ukrajnának szán, hogy az ukrán állam ne omoljon össze.
A migráció terén nincs Orbán Viktornak lehetősége a vétóra, de a migrációs kérdéskör muníció, jó alap az EP-választási kampányhoz mindkét oldal számára, az Ursula von der Leyen vezette Bizottság azért is sürgeti, hogy még idén elfogadják a javaslatot, hogy “ne tolják bele arról már a vitákat a kampányba”.
Orbán-Putyin találkozó: elnézőbbek voltak Brüsszelben ?
A kérdésünkre, hogy jónéhány EU-ország vezetője keményen bírálta Orbán Viktort a Putyin találkozó miatt – a lett államfő, illetve a litván és a luxemburgi miniszterelnök is -, de az EU-csúcson végül is Macron és Ursula von der Leyen is elnézőbb volt, az egyeztetést, a tagországok szuverenitását, egyszersmind az egység megőrzését hangsúlyozták, Novák Zoltán ezt azzal magyarázta: ez is annak a jele lehet, hogy a költségvetés kérdésében formálódik az alku, és ha nagyon nekimennek Orbán Viktornak most, akkor decemberben nehezebben lehetne kommunikálni a kompromisszumot.
“Hatásvadász megfogalmazás”
Arra, hogy a 26-ok “Orbán túszai-e” valóban a vétó miatt, ahogy a luxemburgi kormányfő fogalmazott, az elemző azt mondta: ezt hatásvadász megfogalmazásnak érzi.
Emlékeztetett, hogy az EU létrejöttekor az Unió konstrukcióját kooperatív résztvevők együttműködésére alapozták, de egy-egy divergens szereplő valóban meg tudja akasztani az EU – amúgy sem túl olajozott – gépezetét. “Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egymás túszai”, mindkét fél ugyanúgy “túsza” a másiknak – mondta Novák Zoltán, hiszen az EU az egyhangú döntéshozatalnak, Magyarország pedig az uniós forrásoknak van “kiszolgáltatva”.
Azt Novák Zoltán nem tartja valószínűnek, hogy e nagy “deal” része lenne Ursula von der Leyen sorsa is, hogy marad-e a jövő nyári ciklusváltás után is a Bizottság elnöke. A magyar kormány részéről erre a válasz inkább nemleges lehet, de nem zárható ki az sem, hogy itt is képlékeny lesz az álláspont.
Kiszelly: “Üzengetés folyik”, decemberben lesz szavazás
Nincs változás, miután nem volt szavazás az EU-csúcson. Akkor látjuk majd ezeknek a kérdéseknek a valóságtartalmát, ha majd az EU-csúcson szavazni kell – mondta a kérdésünkre Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója annak kapcsán, hogy “dealről” szólnak a hírek az Ursula von der Leyen vezette Bizottság és a magyar kormány között, hogy még idén utalnak 13 milliárdot, ha a magyar kormány megszavazza az EU-s büdzsé módosítását – bár az “alkut” visszautasította Navracsics Tibor, és Gulyás Gergely, de Vera Jourová is – azt mondta:
üzengetések, deklarációk vannak, ez “fontos szakasz”. Ha azokról a kérdésekről, amelyek egyhangúságot követelnek meg, ugyanazon a napon szavaznak az Európai Tanácsban, az egyidejűséget jelent majd, “hogy ezt a kártyát kijátsszák-e”, meglátjuk.
Az e heti EU-csúcsra szóló meghívólevelében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta az “egyidejűséget”, hiszen azt külön nyomatékosította: „mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről megállapodás nem született”, kritikus szemmel meg kell vizsgálnunk a legsürgetőbb szükségleteinket, azonosítanunk kell a prioritásainkat, valamint döntenünk kell azok finanszírozásának módjáról”.
Ennek kapcsán Kiszelly Zoltán inkább azt hangsúlyozta: az is kérdés, hogy ha lesz is kompromisszum, addigra átutalja-e Brüsszel az uniós pénzt.
A magyar kormány is látta már, hogy ha meg is születik Brüsszelben a megegyezés, utána a Bizottság befagyaszthatja a Magyarországnak járó forrásokat. Azaz, nem elég megállapodni, a magyar kormány “tejesítést is vár”, ami a pénzek utalását illeti – mondta az elemző.
Ujhelyi István az Indexen megjelent írásában is azt írta, hogy miután a magyar kormány már kompromnisszumkész, és tényleg elindulhatnak az EU-s kifizetések, de Brüsszelben minden benyújtott számlát külön ellenőriznek majd és bármilyen jövőbeni probléma esetén – ha a meghozott reformok nem működnek például – “azonnal újra szankcionálhatják a kifizetéseket”, erre Kiszelly Zoltán azzal reagált: “mennek az üzengetések”.
Arra, hogy az EU-s büdzsétervekről Orbán Viktor azt mondta Brüsszelben, hogy azt “kidolgozatlannak, komoly tárgyalásra alkalmatlannak” minősítették, “vissza is dobták azzal, hogy a Bizottság jöjjön elő új javaslattal”, és Emmanuel Macron francia elnök is új reálisabb bizottsági javaslatot szorgalmazott a 100 milliárd eurós költségvetési módosításról – ez felgyorsíthatja-e az EU-s megegyezést, hogy Orbán Viktor feladja a “nemet” – az elemző azt mondta: az látszik, hogy a franciák, Macron elnök “közvetői szerepet foglal el”. Ezt Kiszelly Zoltán azzal is magyarázta, hogy 2024 januárjától a maastrichti-kritériumokat, a 3 százalékos államháztartási hiányt minden EU-tagállamnak be kellene tartani, a déliek ugyanakkor mivel rendkívül magas az államadósság is náluk, rugalmasságot várnának.
“Két meccs zajlik, egy kisebb és egy nagy…”
Kiszelly Zoltán meglátása szerint két meccs zajlik Brüsszelben, a kisebbik az EU-s költségvetésről, Ukrajna támogatásáról szól, a csatlakotási tárgyalása megkezdéséről – ez utóbbit a magyar kormány a kárpátaljai magyar kisebbségi jogainak a helyreállítához köti.
De az EU-s büdzséről – Ukrajna 50 milliárdos uniós támogatásról – akár azzal a feltétellel elképzelhető egy kompromisszum, hogy magyar részről csak humanitárius segélyre adjuk a pénzt
– vázolta egy esetleges megoldását a mostani magyar “nem” feloldásának a decemberi EU-csúcsra Kiszelly Zoltán.
Az elemző szerint ugyanakkor a “nagy kompromisszum” kérdésében – szakértői javaslat címén már megjelent olyan vitaanyag, ami az Európai Unió döntéshozatalának, működési stukturájának átalakítási kérdései jelenti, lényegében megszűnne a vétó lehetősége, akár 35 tagállammal működne az unió – a magyar miniszterelnök egyértelműen nemet mond. Azaz, a “kisebb kompromisszumra“ van esély Brüsszelben, a távolabbi nagyra nincs – mondta Kiszelly Zoltán.