Az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszközének készült a védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából - szerepel a dokumentum elején.

Rendeltetése szerint egyben elősegíti a Védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázat egységes kitöltését, bemutatja az egyes feladatköröket és felelősöket, valamint a tervezési feladatok ütemtervét - írja az Economx nyomán a 24.hu.

A tervezetben előre meghatározták a békeidőszak alapigényeit, a lakosság alapellátásához szükséges termékek havi fejadag normáit:

Ezek alapján

csontos nyershúsból és vágott baromfiból 3 kg;
zsiradékból 1,5 kg;
lisztből 2 kg;
cukorból 0,5 kg;
kenyérből 9 kg;
tejből 11 liter;
mosó- és mosogatószerből 1 kg;
ivóvízből 120 liter;
húskészítményekből 1 kg;
étkezési tyúktojásból 15 db;
főzelékkonzervből 2,5 kg;
gyümölcsbefőttből 2 kg;
savanyúságból 1 kg,
élesztőből 0,25 kg,
étkezési sóból 0,15 kg,
szappanból 0,15 kg,
gyertyából 1 kg,
gyufából 4 doboz,
fogkeféből 0,3 db,
fogkrémből 40 ml,
toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
alkoholos kézfertőtlenítőszerből 0,25 liter,
egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járna minden magyar embernek egy hónapban.

Ebből számolják majd ki a háborús készleteket. A békeidőszak alapigénye az a havi mennyiség, ami akkor szükséges, ha semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.

A dokumentumban az alábbi gazdaságmozgósító helyzeteket határozták meg:

fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
és humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.

Itthon

Fejadagokat állapított meg a kormány: Ennyi liszt, cukor és hús jár havonta minden magyarnak katasztrófahelyzetben

kapcsolódó cikkeink