Ma 15 órakor kezdődött Brüsszelben az EU-csúcs, az uniós kormányfök találkozója, az asztalon több markáns, konfliktusos témával.
Charles Michel azt írta meghívólevelében: “Találkozónkra nagy fokú globális instabilitás és bizonytalanság idején kerül sor, amelyet nemrégiben a közel-keleti fejlemények is súlyosbítottak. E fejleményekkel azonnal foglalkoznunk kell, ugyanakkor nem vonhatják el figyelmünket az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásunkról. Felelősségünk, hogy egységesek és következetesek maradjunk, és a Szerződésekben rögzített értékeinkkel összhangban cselekedjünk” – írja az Európai Tanács elnöke.
“A közel-keleti helyzet tragikus. Közös álláspontunkat az október 15-i nyilatkozatunkban fejeztük ki. Várakozásaim szerint a találkozónkon ismét a lehető leghatározottabban elítéljük a Hamász által Izrael ellen elkövetett brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadásokat, és elismerjük, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát. Ezenkívül ismételten arra szólítunk fel, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes túszt” – közölte Charles Michel a meghívó levelében.
A gázai övezeti humanitárius helyzet romlása továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Először is azt kell megvitatnunk, hogy miként lehetne sürgősen biztosítani a humanitárius segítség hatékony célba juttatását és a legalapvetőbb szükségletekhez való hozzáférést. Másodszor, egységes és egybefüggő frontot alkotva párbeszédet kell folytatnunk a partnerekkel a konfliktus veszélyes regionális eszkalációjának elkerülése érdekében. Továbbá a kétállami megoldáson alapuló békefolyamat újraindítása az egyetlen járható út.
Migráció
Az ET elnöke a migrációs kérdést is felveti levelében, azt írja: “foglalkoznunk kell azzal, hogy e konfliktus milyen hatásokat vált ki az Európai Unióban – ez magában foglalja a társadalmaink kohéziójára, a biztonságunkra és a migrációs mozgásokra gyakorolt hatásainak a vizsgálatát is”. Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor többször is kijelentette, hogy a magyar kormány elutasítja az új EU-s migrációs paktumot, mert azzal “migránsgettókat” hoznának létre. Az uniós belügyminiszterek tanácsa ugyanakkor már elfogadta – már Németország is “átállt” -, csak Lengyelország, Morawiecki és Orbán Viktor mondott ellent. De mivel nem volt egyhangúsághoz kötött a határozat, nem tudtak vétózni. Még az Európai Parlamentnek (EP) is döntenie kell, aztán döntenek róla végül az EU-csúcson, Ursula von der Leyenék, a Bizottság idei végleges döntést sürgetnek.
Charles Michel kiemeli a levelében: “tovább fogunk foglalkozni a migráció fontos témájával, értékelve a legutóbbi, granadai megbeszélésünk óta megtett lépéseket”.
EU-költségvetés: Vétózik Orbán Viktor?
A mostani EU-csúcs nagy kérdése az uniós költségvetési keret 100 milliárd eurós módosítása – e pontnál Orbán Viktor vétózhat, hiszen az EU-büdzsé módosítása – kevés kivételtől eltekintve – egyhangúságot követel meg.
Ez a mostani módositási javaslat az Ukrajnai fegyversítással is összefügg, 50 milliárd eurós nagyságrendben.
Charles Michel a meghívó levelében azt írja: “ami Ukrajnát illeti, továbbra is rendíthetetlenül támogatjuk, ameddig csak szükséges. Támogatásunk különböző aspektusai közül szeretném, ha megvitatnánk különösen azt, hogy miként gyorsíthatjuk fel a katonai támogatás célba juttatását, miként érhetünk el előrelépést az Oroszország immobilizált vagyoni eszközeinek felhasználására vonatkozó terveink terén, és miként fokozhatjuk diplomáciai kapcsolatteremtésünket annak érdekében, hogy a legszélesebb körű nemzetközi támogatást biztosítsuk az átfogó, igazságos és tartós békéhez”.
“Ülésünk alkalmat biztosít majd arra is, hogy iránymutatást adjunk a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával kapcsolatban annak érdekében, hogy mielőbb megállapodás szülessen”
– hangsúlyozza az ET elnöke, aki azt az elvet hangsúlyozza ugyanakkor: „mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről megállapodás nem született”, kritikus szemmel meg kell vizsgálnunk a legsürgetőbb szükségleteinket, azonosítanunk kell a prioritásainkat, valamint döntenünk kell azok finanszírozásának módjáról”.
Az EU-s büdzsé módosítása a hírek szerint összefügg azzal – a Financial Times írta meg -, hogy Magyarország november végéig hozzájut 13 milliárd eurós EU-s forráshoz, ez lenne az “alku” az von der Leyen vezette Bizottság és Orbán Viktorék között. Azonban Navracsics Tibor és Gulyás Gergely is visszautasították, hogy ilyen “deal” lenne, de Vera Jourova uniós biztos, bizottsági alelnök is.
A kancelláriaminiszter tegnapi szavaiból az is kiderült a Kormányinfón, hogy a magyar kormány nem járul ma hozzá az EU-s büdzsé módosításához.
Ezért akarja a Bizottság az EU-s büdzsét 100 milliárd euróval módosítani
Az Európai Bizottság 66 milliárd eurós keretemelést javasolt a 7 éves EU-büdzsében. Ezt még egy Ukrajnának szánt, 50 milliárd euró összegű kölcsönnel egészítenék ki – ezért beszélt a miniszterelnök 100 milliárd euróról.
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság javaslatában szerepel továbbá 4 évre szólóan 1,9 milliárd euró béremelésekre: azoknak a brüsszeli, strasbourgi alkalmazottaknak – biztonsági őrök, takarítók, vendéglátóipari személyzet – akikre a belga vagy a luxemburgi törvények vonatkoznak. és akik fizetésének egy bonyolult egyenlet alapján követnie kell az inflációt. De ebből a tételből a megemelkedett rezsi- és adminisztratív költségeket is biztosítanák.
A módosított 7 éves EU büdzsében Ursula von der Leyenék plusz 2 milliárd eurót a határvédelemre költenének.