Zamecsnik vitatta a következő állításokat:

Kovács Lajos nyomozó a V.A.M. Design Center cégtől azt a tájékoztatást kapta, hogy Gyárfás Tamás 1993-ban tőlük vásárolt bútort. Jelentése szerint ebből arra következtetett, hogy Gyárfás Tamás azzal fizetett Portiknak Fenyő meggyilkolásáért. Az ügyvéd felhívta a figyelmet: Fenyő Jánost csak öt évvel később, 1998. február 11-én gyilkolták meg.

Kovács Lajos szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás évekig pereskedtek a Színes RTV Újság miatt, ám – így az ügyvéd – a tárgyaláson kiderült, hogy emiatt sosem pereskedtek. A védelem szerint a vádiratnak az az állítása sem igaz, hogy 1993-ban – tehát öt évvel Fenyő halála előtt – Gyárfás Tamás az RTV Újság kiadói jogának átadásakor becsapta volna Fenyő Jánost. A Magyar Rádió akkori vezetője, Csúcs László a tárgyaláson elmondta, hogy a Magyar Rádió Fenyő János módszerei miatt nem hosszabbított szerződést a VICO Rt-vel, ebben Gyárfásnak nem volt szerepe. Az ügyész a vádbeszédében a bíróságtól azt kérte, hogy Csúcs vallomását ne vegye figyelembe, ugyanezt tette Kitanics Márk igazságügyi klinikai szakpszichológussal kapcsolatban is. Bennük Zamecsnik szerint az a közös, hogy érvelésükkel mindketten Gyárfás Tamást támogatták.

A vádirat szerint a szóban forgó időszakban Fenyő János tulajdonában álló Népszava az 1997. szeptemberétől 1998. februárjáig zajló kaposvári perről is folyamatosan tudósított, vagyis Fenyő haláláig folytatta médiahadjáratát Gyárfás ellen. Zamecsnik szerint viszont a lapban a tárgyalásról egyetlen sor sem jelent meg.

Kovács Lajos 2005. március 22-i jelentése szerint Sass László, a vád egyik koronatanúja 1999. december 2-án elmondta neki: 1997 nyarán az előszobában ült, amikor hallotta, hogy Tasnádi az irodájában arról tájékoztatta Láposi Lőrinc volt rendőr dandártábornokot, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő János kivégzésével. Sass László beszámolójáról a nyomozók hangfelvételt készítettek.

Zamecsnik Péter felvetette, ha a rendőrség 1999 decemberében egy ilyen fontos információhoz jutott, akkor erről miért hat évvel később, 2005-ben írtak jelentést és Sass László rendőrségi kihallgatására miért csak Kovács és Sass beszélgetése után 13 évvel, 2012-ben került sor. Sass László ekkor, majd 2022-ben a bíróságon is ugyanazt vallotta: „Csak azt mondtuk, amit a városban hallottunk… de ezek csak találgatások voltak.” Zamecsnik szerint kézenfekvő lett volna, hogy Sasst szembesítik egykori állítólagos beszámolójával, azaz lejátsszák neki az általa 1999-ben hangfelvételen elmondottakat. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem tették meg, ezt a választ kapta: mert a felvétel elveszett.

A védelem felidézte Istók Barnabás rendőr főhadnagy 2019. június 14-i értékelését az 1996. szeptember 20-án készült Monaco c. hangfelvételről. A főhadnagy jelentése szerint a hangfelvételen Gyárfás Tamás „…a Fenyő gyilkosság nyomozásában betöltött szerepét írja körül… elhangzik… Gyárfás szájából, hogy nem ő volt a felbujtó…” A védelem itt arra emlékeztetett, hogy Gyárfás a Fenyő-gyilkosság nyomozásában betöltött szerepéről 1996. szeptember 20-án nem szólhatott, hiszen Fenyő Jánost másfél évvel ezután, 1998. február 11-én ölték meg.

A védelem elismerte: Gyárfás Tamás a felvételen valóban kijelenti, hogy „nem ő volt a felbujtó.” Ez azonban nem a Fenyő-gyilkosság nyomozására vonatkozik, hanem a Kormos Valériának, a Magyar Nemzetben 1996-ban megjelent, Fenyő János üzleti vállalkozásairól szóló leleplező cikksorozatára. Gyárfás a Monaco. c. hangfelvételen azt hangsúlyozza, hogy nem ő bujtogatta Kormos Valériát, hogy mit írjon Fenyőről, az újságírónak nem ő volt a „felbujtója”.

A per során többször elhangzott, Portikról köztudott volt, hogy felveszi a beszélgetéseit és erről Gyárfás Tamásnak is tudnia kellett – vagyis a vád szerint emiatt nem tudta őt Portik lépre csalni, amikor megpróbálta a szájába adni, hogy ő lett volna a gyilkosság felbujtója. Gyárfás azonban azt állítja, hogy nem tudott arról, hogy Portik felveszi a beszélgetéseit. A tárgyaláson megtudhattuk, hogy Portik a rendőrség épületében a Fenyő-gyilkosság főnyomozóival, Kovács Lajossal és helyettesével, Zsótér Ferenccel zajló beszélgetését is rögzítette. A védelem meg is kérdezte Kovács Lajostól, netán ő sem tudta, hogy Portik fel szokta venni a beszélgetéseit? Az ezredes válasza: „Én nem is hallottam, hogy mindent felvesz.” Az ügyvéd azt kérdezte: akkor Gyárfás Tamásnak miért kellett volna ezt tudnia.

Az ügyvéd ezen túlmenően beszélt a Gyárfás ellen az 1990-es években adócsalás vádjával indult kaposvári perről, amely Gyárfás felmentésével végződött. Az ügyvéd külön értékelte az ügyészség pótvádját, Fenyő János ügyvédjének egy magyarországi banknak írott levelét, amelyben az ügyészség szerint Gyárfás elleni büntetőeljárást emleget, a védelem szerint erről szó sem volt, valamint egy gyilkossági ügyben megvádolt védett tanú vallomását, amelyről a védelem szerint kiderült, hogy több elemében is cáfolható (például a tanú, állításával ellentétben, nem találkozott Gyárfással, hogy átadjon neki egy dokumentumot).

A tárgyalás november 7-én és 9-én folytatódik, ítélet november 14-én várható.

Itthon

Célegyenesben a Fenyő-gyilkosság tárgyalása

kapcsolódó cikkeink