“Legközelebb csütörtökön megyek Brüsszelbe áttekinteni a dolgok állását” – mondta Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter az uniós források jövőjéről szóló előadásán, a Portfolio által rendezett Budapest Economic fórumon.
A miniszter elárulta: „a jogállamisággal kapcsolatos feltételek tárgyalásának utolsó fázisában vagyunk, ezek a tárgyalások kezdődnek meg most csütörtökön”. Ezt követően már többet fogunk tudni a források jövőjét illetően – tette hozzá.
November végéig mindenképpen meglesz a megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról – jelentette ki a miniszter a fórumon. A Mandiner beszámolója szerint a konferencián az uniós forrásokról való tárgyalások kapcsán a miniszter rámutatott, most még „teljes bizonytalanságban vagyunk”, talán csütörtök után már többet tud, várakozása szerint hosszas tárgyalás vár rájuk.
Két hete számoltunk be róla, hogy a Financial Times úgy értesült, novemberben megállapodás lehet Brüsszel és a magyar kormány között, és még idén 13 milliárd eurós uniós forrás érkezhet Magyarországra. Navracsics Tibor akkor a door step sajtótájékoztatóján azt mondta, nem kaptak a Bizottságtól értesítést erről, azt pedig visszautasította, hogy olyan alku lenne Brüsszellel, miszerint az uniós ezermilliárdokért cserébe a kormány zöld jelzést ad az EU-s hétéves költségvetés 100 milliárdos módosításának. Navracsics Tibor ugyanakkor optimista volt, a megállapodás küszöbén vannak a Bizottsággal és semmiféle érdemi kérdés nem maradt hátra, 2000-2500 milliárd forintnyi pénz jöhet – nyilatkozta két héttel ezelőtt.
Fő cél: 2030-ra az öt legélhetőbb ország közé kerülni
A Pénzcentrum beszámolója szerint Navracsics a korábbi időszakokban felhasznált források jellemzőivel kezdte előadását. Az áttekintés során elhangzott, hogy 2021-ben Budapest és Pest megye vitték el az összes uniós beruházás közel felét.
Az egyes vármegyék 2011-2021 közötti fejlődésének mértéke nem volt egységes – Veszprém és Fejér például a dinamikusabban fejlődő területek közé tartoznak, míg Győr-Moson-Sopron vármegye kevésbé intenzíven fejlődött. Ennek oka, hogy ott eleve magasabb bázisról indult a terület – mondta. Navracsics Tibor ennek ellenére kiemelte: törekednek rá, hogy Győr-Moson-Sopron is képes legyen az intenzívebb fejlődésre, illetve a miniszter azt is elismerte, hogy továbbra sem megoldott probléma az ottani munkaerő külföldre áramlása, „erre nem találtuk még meg az ellenszert” – fogalmazott.
A 2014-2020 közötti ciklus uniós forrásainak már a 94 százalékát lehívta Magyarország, amely az ötödik legjobb eredmény az EU-ban, ráadásul ez még javulhat is idén december 31-ig. Navracsics Tibor szerint ez a tény is azt bizonyítja, hogy Magyarországra érdemes forrásokat szánni.
A 2021-2027 közötti időszakkal kapcsolatban elhangzott: a fő nemzeti célok között szerepel, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama között legyen. Ugyancsak alapvető célok a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség növelése, az infrastruktúra fejlesztése, munkahelyek teremtése és a modernizáció. A mostani ciklusban a kevésbé fejlett területek fejlesztése van fókuszban. A nemzeti célok mellett pedig a zöld és digitális átállás, mint EU-s napirend kerültek említésre – írja a Pénzcentrum.